Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VARGHA DEZSŐ: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944

lemében. A város — erejéhez mérten — mindig támogatta az egyesületeket, erre minden költségvetésében biztosított megfelelő pénzügyi keretet, de a nehéz gazdasági helyzetben ez a támogatás is megcsappant. Míg a világgazdasági válság első évében, 1930-ban még 88 110 pengő jutott erre a városi költségvetésből, addig ez az összeg 1931-re már majdnem a felére, 48 170 pengőre esett vissza!

2 lMem is csoda, hogy ettől az időtől kezdődően az országos egyesületek, szervezetek támogatás iránti kérelmét legnagyobb részben elutasították, és ez történt a helyi, működését kevésbé hasznosnak ítélt egyesülettel is.

3 Még a nehéz idők eljövetele előtt is volt már arra példa, hogy ezek az egyesületek állami támogatást is kértek, hogy jótékony célú tevékenységüket folytatni tudják. Erre volt példa a Szociális Missziótársulat Pécsi Szervezetének kérelme a Népjóléti- és Munkaügyi Minisztériumhoz, amely 1929. március 22-én kelt. A fölterjesztésben indokként azt sorolták föl, hogy akkor már az egyesület több mint tíz éve fejtett ki karitatív tevékenységet, és ezt a tevékenységet saját aktívái által gyakorolta, és terveiben, akcióiban a város áldozatkész polgáraira támaszkodott. Az 1929-es szigorú tél idején azonban erőforrásai kimerültek, anyagi eszközei a végükhöz közeledtek, és a továbbiakban tevékenységét csak központi támogatással tudja ellátni. A város törvényhatósága is támogató föliratot küldött a minisztériumnak, amelyben a kérés támogatása mellett szólott, sőt Oberhammer Antalt, a város kormánypárti országgyűlési képviselőjét szintén levélben értesítette, hogy támogatólag járjon közbe az ügy elintézéséért a minisztériumban.

4 Noha a törvényhatósághoz futottak be olyan kérelmek is az 1930-as években, amelyekben - még a régi módszer szerint - az egyesületek rendezvényeket jelentettek be, hogy annak a jövedelmét jótékony célra fordítsák, a nagyobbszabású kezdeményezésnelr^r gyűjtések meghirdetése bizonyult. A törvényhatóság egyébként is az engedélyezés megadásánál éberen vigyázott arra, hogy a kérés indoklása megfelelő legyen, és a rendezvény végén pontos, összegszerű kimutatás készüljön mind a kiadásból, mind a bevételből.

5 A nehéz gazdasági helyzetben és a megnehezült megélhetési viszonyok között a központi kormányzat is vigyázott arra, hogy megakadályozza a jogtalan adománygyűjtéseket, adakozás ürügyén egyéni célok megvalósítását. A 248.583/1929. (III. 9.) VIII. BM sz. rendelet még a világgazdasági válság kitörése előtt szabályozta ezt, és fölhatalmazta a Magyar Revíziós Ligát, hogy ezeket az eseteket gyűjtse össze, és a vizsgálatokról tegyen jelentést a minisztériumnak. Különösen a különféle nyomtatványokkal „fölszerelt" házalók ellen intették óva a helyi törvényhatóságokat.

6 Pécs városa az 1930-as években még fokozottabban ellenőrizte ezt a tevékenységet, és szigorúan megtört minden próbálkozást. A sajtó hírül adta 1933. december 8-án, hogy egy fiatalember azzal az ürüggyel, hogy a revíziót támogató lord Lothermere számára gyűjt, sorra járta a házakat. Ezt, mint a „jogtalan könyöradomány gyűjtés új trükkjét" tartották nyilván, és amikor nagy merészen ma2 BML V. L. 1931. december 1. 392. p. 3 Példa erre a 174 d/1938. kgy. sz. ir. * BML Pécs thj. város Tanácsának iratai 7191/1929. sz. 5 Az egyesületek, szervezetek által beküldött iratok között mindig szerepelnie kellett a pontos, összegszerű kimutatásnak, amely a jótékony célra történt rendezvény költségei mellett haszonként bejött, valamint annak a pontos fölsorolása, hogy mire fordították az így befolyt összeget. Az állami számvevőség illetékes vezetője nézte át ezeket az elszámolásokat, és látta el kézjegyével - ha megfelelt az elszámolás a szabályoknak. A törvényhatóság csak ennek megtörténte után engedélyezte a kérelem teljesítését. 6 BML Pécs thj. város Tanácsának iratai 7494/1929. sz.