Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

talán ily jelvények megvételére, egyébként azonban minden valószínűség szerint a legjobb esetben is az fog történni, hogy az elosztásukkal megbízott fogja azoknak árát saját zsebéből megfizetni. Marton Béla egyik legutóbbi levelében arra kért, hogy nyissunk a postatakarékpénztárnál cheque számlát, hová az ilyen összegek be lennének fizetendők. Eltekintve attól, hogy csekkszámlát csak úgy lehet nyitni, ha a nyitással egyidejűleg bizonyos összeget már be is fizet az ember, úgy hiszem, hogy kevésbé körülményes és olcsóbb eljárás volna, ha csak a központ nyitna ilyen számlát és egyenesen arra a számlára fizetnék be a jelvények szétosztásával megbízottak azoknak az árát. Az ugyanezen levélben említett, választókerületenként ABC sorrendben legépelt községi névjegyzéket szintén külön küldöm. őszinte tiszteletem kifejezése mellett maradok kész híved: Pécs, 1933. évi január hó 18-án. (Másolat) BML NEP iratok, NEP adm. 1932/33. 2. 1933. január 21. Sztranyavszky Sándor levele Szapáry Lajosnak Budapest, 1933. január 21. Méltóságos gróf Szapáry Lajos főispán úrnak Igen tisztelt Barátom! Január hó 18-án kelt szíves soraidat köszönettel megkaptam és engedd meg, hogy leveledben foglaltakra sorrendben az alábbi észrevételeket tehessem: Köszönetet mondok azért, hogy Baranya vármegye és Pécs város választói névjegyzékét elkészíttetni méltóztattál, de sajnálattal nélkülözzük a választói névjegyzéknek azt a példányát, amelynek a központi pártirodába való beküldését annak idején kértem. Ami a központi vármegyei párttitkárokat illeti, a Baranya megyébe kiküldendő két központi titkárnak alá- és fölérendeltségi viszonyba állítása nézetem szerint felelősség szempontjából nem volna helyes, mert hiszen a nagyobb megyéket éppen ezért osztjuk kétfelé, mert egy titkár az összes községeket csak olyan hosszú idő alatt volna képes végiglátogatni, hogy az a pártszervezésnek lenne hátrányára. Nézetem szerint tehát a két központi vármegyei párttitkár úgy volna beállítandó, hogy Baranya megye területe választókerületek szerint kettéosztandó és mindegyik titkár a rábízott terület pártszervezeteinek ellenőrzéséért közvetlenül tartozik felelősséggel. Ami Gebhardt Józsefnek az egyik központi vármegyei párttitkári tisztségre való kinevezését illeti, felhívom szíves figyelmedet arra, hogy ezen tisztség mellett semmiféle más elfoglaltsága az illetőnek nem lehet, minthogy a központi vármegyei párttitkárnak megszakítás nélkül egyik község után a másikat kell meglátogatnia, úgy hogy haza is — a legjobb esetben — havonta egyszer mehet. Ha Gebhardtot erre a tisztségre teljesen megfelelőnek találjátok és ő a fent jelzett feltételek mellett azt vállalni hajlandó, úgy nekem ellene semmi kifogásom nincsen. Rábay Gyula oszrói „polgárembernek" központi vármegyei párttitkárrá való kinevezését a Baranya megyei pártszervezetek szempontjából nem találom célszerűnek éspedig azért, mert a központi vármegyei párttitkárnak olyan személynek kell lennie, aki úgy az intelligencia körében, mint a falusi népnél megfelelő fellépéssel bír és miután a központi vármegyei párttitkár a választókerületi és községi pártszervezetek működését is ellenőrzi, fontos és szükséges az, hogy olyan intelligenciával rendelkezzék, hogy bármilyen felmerülő felvilágosítással, vagy tanáccsal szolgálhasson. Azt hiszem, hogy ebben a felfogásomban osztozni méltóztatol.