Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

lös, Siklós, Diósviszló, Németbóly, Szederkény. Mindegyik helyen elodázhatatlannak tartották a parasztság egyesítését érdekeik védelmében. A falusi intelligencia is mellénk állt. Pirisa János

102 Dunaszekcsőre hívott bennünket. Megmutatta leveleimet, a körleveleket Mayer Nándor

103 igazgató-tanítónak, aki négy oldalas lelkes levelet írt és sok kérdést tett fel. Többek között pl., hogy miért ragaszkodunk önállóságunkhoz? Tetszett neki, de tőlem akarta tudni, őszinte válaszom után így nyilatkozott: „Támogatlak benneteket, egyre azonban figyelmeztetlek: egyszer elindult egy nagy-nagy ember Brdőcsokonyáról, és sokan, sokan mentek vele, a »rólunk-né!külünk« elve alapján. Aztán ez az óriás is belefulladt ebbe a bethleni magyar sárba, minden követőjével együtt... az áldozatok jegyében induljatok, mert a ti fajtátok... áldozatokat hozni nem akar! "Zabot, azt nem adunk«! ... Nagyon szeretném megkapni azt a szentlőrinci fölolvasást, amiről Horváth igazgató említést tesz." Elküldtem neki. „Még nem találtam embert, aki velem ennyire egyformán gondolkodik — írja utána. Két dologra hívja fel figyelmemet: - 1. Egyedül és kizárólag ez az út lehet csak - a Te utad a ti utatok -, amelyik a fertőből kivezet. 2. Semmiféle politikai párthoz, a világért mégcsak ne is közelítsetek. Igy majd (pár év múlva) erősek lesztek, csinálhattok, ami tetszik." De drámai figyelmeztetést is küldött: „Édes fiam. Vince - tövises utat választottál. Akiknek az útját Te járod, azok mind tragikusan végezték. (...) De azért menj tovább az utadon. Menj, és áldjon meg az Isten, hogy győzz. Ha pedig buknod kell, hát csak ezen a paizson hozzanak vissza. Utadról le ne térj!" Tóth Lajos írt Drávacsepelyről, Benárd Géza

104 a KALOT részéről, Joó Mihály is jelentkezett s mind buzdítottak. Helesfai (Hergenrőder) Antal, szederkényi okleveles gazda, a Kisgazdapárt megyei vezetőségi tagja azt tanácsolta, tisztázzam Horváth Ivánnal a nézeteinket, mert Horváth sokat árthat ügyünknek. Helesfai-Hergenrőderrel Kaposváron beszéltem utána a kamara gyűlésén, és teljes mértékben sikerült a Horváth-féle kifogásokat tisztáznom, úgy hogy szederkényi gyűlésünkön ügyünket teljes mértékben támogatta. Tizedik gyűlésünk 1939. januárban Dunaszekcsőn volt, délelőtt a szigeti Népházban, délután pedig a községi 48-as Olvasókörben. Mayer Nándor, Pirisa János, Király Sándor remekül szervezték meg a gyűléseket, a két helyen közel 800 résztvevő hallgatott meg bennünket. Eljött Nagy Ferenc is. (Itt emlékezek meg arról, amikor Pirisáékkal kultúrműsort szerveztünk a szigeti részen. Reggel a kemény jégen szépen átmentünk a Dunán, de visszafelé az enyhülés következtében már latyakos víz folyt a jégen. Más út nem volt, újból a jégen kellett visszamenni. Kezünkbe fogtunk egy-egy kb. 4 méteres farudat, Pirisa János ment elöl, aki ismerte a jég „természetét", mi pedig 20-20 méter távolságban követtük. A fahusáng arra kellett, ha a jég valamelyikünk alatt beszakad, nem enged a jég alá merülni. A cipőnk tele lett jeges vízzel, a jég ropogott alattunk, de szerencsésen átértünk a túlsó partra. Mayer Nándor ott várt nagy aggodalommal és azonnal meleg helyiségbe vezetett bennünket.) Mintha ez a történet jelképezné azt a küzdelmet, amelyre vállalkoztam. Horváth Ivánnak írtam, hogy személyesen szeretnék vele találkozni. 1939. január 5-én fogadott a téli gazdasági iskolában. Enyhítette körlevele hangját, azt mon102 Pirisa János - aranykalászos gazda, Dunaszekcső. Egyik leglelkesebb, legkitartóbb híve volt az aranykalászos mozgalomnak, részt vett az országos szervezkedésben is. 103 Mayer Nándor - dunaszekcsői igazgató-tanító. A község gazdasági, társadalmi és kulturális életének fő mozgatója. Kisgazdapárti tag. Vörös Vincének sok hasznos tanácsot ad és buzdítja. 104 Benárd Géza - okleveles gazda, a KALOT gazdasági ügyintézője.