Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

tozó szaktanár látott el heti 10 órában. A falvakban is tartottak előadásokat, de ezeknek jelentősége alig mérhető. A szentlőrinci „Horthy Miklós" Téli Gazdasági Iskola első benépesítése nem okozott nagy gondot. A megye alispánja, Fischer Béla, kötelezte a körjegyzőségeket, úgynevezett alapítványi helyek létesítésére, mely azt jelentette, hogy a jegyzőknek meg kellett nyerni a községekből egy-egy gazdaifjút tanulónak, akiknek a kollégiumi bentlakás, ellátás, tanszerek, utazási költségek stb. díjá^ a jegyzőség fizette be. A második évben a jegyzőknek már nem kellett szorgalmaznia a benépesítést, nem kellett „tanulót fogni", mert ahogy híre ment a vármegyében az iskola működésének, önként jelentkeztek a gazdaifjak. Mint ahogy én is. Általában a módosabb gazdák fiai jöttek tanulni, a magamfajta hatholdas szülők gyermekei kevesebben voltak. Már ott tapasztaltam a különbséget: személyes felszerelést kellett vinnünk, és jó pár fiúnál „damaszt" törülközőt láttam, mely a mi házunknál ismeretlen volt - én csak házilag szőtt ,,

semes"

7 pamut törülközőt tudtam vinni —, s ruházatunkban is lényeges mennyiségi és minőségi eltérés volt. A zsebpénzünkről nem is szólva. A szórakozást keresőkkel nem tartottam, szabadidőben egypár szorgalmas tanulótársammal beültünk a tanterembe — vasárnap is —, és olvastunk, zenét hallgattunk, tanultunk, vagy gyakran közösségi dolgokról beszélgettünk. így alakulgatott társaséletünk, s fokozódott érdeklődésünk a parasztság sorsát érintő kérdések iránt. Csodálatos módon a „vagyoni rang" különbségeket sikerült magam körül eltüntetnem; a megbecsülést, a tekintélyt nem a vagyoni helyzet döntötte el közöttünk, hanem a szellemi erő, a lélek gazdagsága, a komoly magatartás. 1931-ben megalakult az „Ifjúsági önképző Gazdakör".

8 Elnökéül a másodéves magyarszentiváni 8 holdas Pekori Józsefet, jegyzőjévé pedig engem, az elsőéves újoncot választottak meg tanulótársaink. Banké Antal igazgató szeretett és becsült (ez kölcsönös volt közöttünk és eltartott 91 éves korában történt haláláig, utolsó levelét is nekem írta a kórházból), olyannyira, hogy a három héttel későbben érkező két gazdaifjúval az addig tanultakat nekem kellett ismertetnem. Másodéves tanulóként már én lettem az önképzőkör elnöke. Az iskola életéből röviden még elmondom, hogy a szakdolgozat-pályázaton első- és másodéves koromban, mindkét alkalommal első díjat kaptam. Ez méginkább növelte tekintélyemet. Ezt csak fokozta, hogy a budapesti mezőgazdasági kiállításra,

9 melyen a szakoktatási intézmények versenyszerűen vettek részt, kézügyességem révén igazgatónk engem is benevezett a háziipari munkákat bemutató csoportba. Kukoricaháncsból (csuhéj) kézikosarat, szatyrot fontunk, egy Kiscsömötérői (ma Lukácsháza) hívott aranykalászos gazda, Albert Gábor tanításával. (Banké igazgatónak Szombathelyen volt tanítványa.) Mi tanulók, nyolcan utaztunk fel Budapestre az iskola részéről: Ács Ferenc (Dinnyeberki), Hirth József (Mágocs), 7 Konyharuhákat, törülközőket, asztalterítőket kenderfonálból és a finomabbakat pamutfonálból szőtték a falusi asszonyok, melyeket színes fonállal díszítették (csíkokat, sávokat szőttek bele), és ezt „sém"-nek mondták. A pamutfonalas vásznat népiesen „pamukos vászonénak nevezték. Igy készültek a házilag varrott ingek, kötények, lepedők, gatyák. 8 Az „Ifjúsági Önképző Gazdakör" szerepe az volt, hogy egyrészt a falusi gazdakörök vezető szerepére neveljen (elnök, jegyző, pénztáros), másrészt előadások tartásával egy-egy témakör kidolgozását és előadásmódját csiszolják a tanárok. Minden előadás elbírálására gyűlésenként más-más tanuló lett kijelölve; ezeken kívül időnként vándorgyűléseket tartottak a járás nagyobb községeiben a lakosság előtt. A tanárok jelöltek előadókat a jobb tanulók közül egyes gazdasági-termelési témakörökben. 9 1932-ben a Budapesten megrendezett Országos Mezőgazdasági Kiállításon a szakoktatási intézmények is résztvettek bemutató és versenyszerű jelleggel. I