Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

Kajdi Ferenc (Hosszúhetény), Kis Gál Sándor (Zaláta), We/sz József (Barátúr) és jómagam Kisbicsérdről. Sötét ruhát kellett viselni, ami nekem nem volt, de Banké Antal igazgató megoldotta a kérdést: egy sötétkék ruháját kölcsönadta. Ez volt első utam Budapestre. Itt láttam elsőízben a kiállíást megnyitó Horthy Miklós kormányzót (igaz, utoljára is), amikor pavilonunkat meglátogatva gratulált Banké Antal igazgatónak, mivel iskolánk nyerte el az első helyezést jelentő „dr. Tóth Jenő vándordíj"-at. Ekkor láttam mezőgazdasági kiállítást is először, szép állatokat, gépeket. Felkeltették érdeklődésemet s arra gondoltam: a falvak állatállományának így kellene kinézni, és ilyen gépekkel kellene ellátni a vidéket. Milyen szép lenne a falusi élet, s jövedelmezőbb; a gépek elvégeznék a sok nehéz fizikai munkák zömét. Emberibb életet élhetne a földmívesnép és gazdagítaná az országot. Városnézésünk során elmentünk a Parlamentbe is. Áhítattal néztem széjjel az ülésteremben és akkor még azt hittem, itt dől el a nép, az ország sorsa. Nem gondoltam, hogy egyszer, több mint 130 parasztképviselő jut majd be ide,

10 köztük én is . 1932-ben a szentlőrinci iskolánál tanári változások történtek. Véniss Gyula gazdasági tanárt áthelyezték Szombathelyre igazgatónak. Még ez évben Banké Antal igazgatónk felkerült a Földművelésügyi Minisztériumba és helyette Varga Géza tanár lett az új igazgatónk, aki 1941-ig látta el Szentlőrincen ezt a tisztet. Ezt azért említem meg, mert az 1937-ben elindított aranykalászos mozgalmunkkal kapcsolatban Varga igazgató fontos szerepet töltött be. Aranykalászos gazdává avatnak. — Nősülésem Katonai sorozásom Szentlőrincen az iskolában történt, számos tanulótársammal együtt. A határőrséghez kerültem Sellyére, 1933. október 5-én, ahol a nyáron nagysikerű vándorgyűlést

11 rendezett iskolánk. Előadásomat végighallgatta vitéz Bede Fazekas Ödön, a sellyei határőrszázad parancsnoka is, megtetszett neki, és amikor bevonultam századához, alig két hónap múltával maga mellé vett századírnoknak. Jó helyem volt mellette. Bevonulásom után 10 nappal rendezte meg iskolánk Szentlőrincen az aranykalászos gazdaavatást

12 és az évzáró termelési versenykiállítást,

13 melyen nekem is részt kellett vennem. Pár napos újonckatona, azt sem tudtam, mit kell csinálni katonaruhában kint a civil életben, ha netán másik katonaruhás egyénnel találkozom, a rendfokozatokat sem ismertem. Századosom szabadságot engedélyezett és hazáig szépen eljutottam, otthon civilbe öltöztem. A kiállítási anyagot a nyáron 10 Az 1945-ös novemberi (első demokratikus) nemzetgyűlési képviselőválasztáskor nagy számban kerültek be a parlamentbe parasztképviselők. Vörös Vince a nemzetgyűlés jegyzője lett. 11 A vidéken tartott gazdasági vándorgyűlések egyrészt az iskola népszerűsítését, másrészt a nagyközönség előtti előadói helytállást szolgálták. 12 A kétéves elméleti és gyakorlati tanulás, képzés után befejezésül az iskola záróünnepélyt rendezett, amikor is a végzett tanulókat „aranykalászos gazdává" avatták és bizonyítvánnyal látták el. Az „ezüstkalászos gazdák" a falujukban rendezett háromhónapos téli tanfolyam elvégzése után kapták meg az „ezüstkalászos gazda" címet, bizonyítványt és ezüstkalász jelvényt. A tanfolyamon heti kétszeri összejövetelen gazdasági szaktanár oktatta a résztvevőket, melyen 16 éven felül korhatár nélkül résztvehettek a gazdák, míg a téli gazdasági iskolákban csak általában katonai szolgálatuk előtt álló fiatal gazdaifjak tanultak. 13 Az aranykalászos gazdaavatás ünnepélye alkalmával az iskola nagytermében, tantermeiben a végzett tanulók otthoni gyakorlati munkájuk gazdasági termeivényeit „termelési versenykiállítás" keretében mutatták be, melyet bizottság bírált el és díjakat osztottak ki.