Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ROZS ANDRÁS: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945

Dorottya" Bajtársi Törzs alakuló közgyűlését Pécsett a Pécsi Katolikus Kör kistermében. Jelen volt dr. Kalotás Antal országos vezér, Rigó Anna, a Turul Szövetség országos női alvezére, dr. Somogyi Ferenc pécsi megbízott kerületi vezér, valamint 31 tagjelölt, ill. vezérségi tag. Rigó Anna javasolta önálló bajtársnői törzs létrehozását, az indítványt elfogadták és elhatározták, hogy a törzs működését a 118661/1926. sz. BM rendelettel jóváhagyott alapszabály szerint fogja végezni. Id. Kunsai Gyula kerületi alvezér volt a törzs névadója. Megválasztották a tisztikart: dr. Nánásy Gézánét és dr. Szanathy Aniella egyetemi segédtitkárt, mint magisztrákat, Revisnyei Matheidesz Éva törzsfőt, Oswald Hilda törzsfőhelyettest, dr. Majthényi Gézáné kincstárost, Blázsik Piroska kincstárőrt, Czentár Ilona gyulaszéki elnököt, Bruhács Gizella, Wallner Etelka gyulaszéki tagokat és a számvizsgáló bizottságot: Völfel Irént, Tomanóczy Jolánt, Hajas Évát. összesen 29 taggal alakult az új bajtársi törzs. A tagok között volt 2 egyetemi tanársegéd (Homér Janka dr., Ponesz Aranka dr.), 1 egyetemi lektornő, 1 egyetemi hivatalnok, 2 tanárnő, 1 orvos, 1 gyógyszerész, 8 bölcsészhallgató, 6 orvostanhallgató (a többi foglalkozás-megjelölés nélkül). A bajtársi törzs tagjai közül többen az Árpád bajtársi egyesületnek is egyidejűleg tagjai maradtak, ill. a néhány nap múlva bekövetkező újjáalakulás után tagjai lettek (lásd: előbb). A Turul Szövetség Fővezérsége 1938. nov. 29-én ideiglenes működési engedélyt adott, Somogyi Ferenc kerületi vezér pedig 1939. januárban jelentette a polgármesternek a törzs megalakulását.

51 A bajtársi törzs címe egy 1940. márciusi adatjelentése alapján: Pécs, Jókai tér 6. szám első emelet volt; az elnök és helyettese: dr. Majtényi Gézáné, Oswald Hilda. Az egyesületi taglétszám nőtt: 57-re, ebből helybéli, azaz pécsi lakos: 45.

52 A Kanizsay Dorottya Bajtársi Törzs kezdetben igen lelkes tagjai azonban nemsokáig működhettek városunkban, a bölcsészkar már említett 1940. évi Kolozsvárra költözése őket is érintette, mivel tagságuk jelentősebb részét tették ki éppen a bölcsészlányok és tanárasszonyok. Erdélyi Ernő megbízott kerületi vezér jelentette a polgármesternek előbb 1940-ben, majd 1941. decemberében, hogy az egyesület már több mint egy éve szünetelteti működését, feloszlását tagok hiányában kimondani nem tudja. A polgármester az egyesület vagyonát a városi számvevőségtől megérdeklődve, a belügyminisztert az egyesület feloszlatására kérte, ami meg is történt 1942. május 7-én, a 204 912/1942. VII. b. sz. rendelettel. A Kanizsay Dorottya Bajtársi Törzs készpénzvagyona 57 P 47 fillér volt, az összeg a kerületi kincstárba került.

53 Pécsi Felsőkereskedelmit Végzettek „Bercsényi" Bajtársi Egyesülete (Felsőkereskedelmi Iskolát Végzettek „Turul" Szövetségébe tömörült Bercsényi Bajtársi Egyesület) Kereskedőknek, iparosoknak, gyárosoknak többféle szakmai-érdekvédelmi egyesülete működött a két világháború közötti korszakban Pécsett: Baross Gábor Kör, Baross Szövetség, Fiú- és Női Kereskedelmi Iskolát Végzettek Köre. Politikaiideológiai jellegű azonban csak 1929-től: ekkor alakult meg a Felsőkereskedelmi Iskolát Végzettek „Bercsényi" Bajtársi Egyesülete, mely a Turul Szövetségbe kérte és kapta meg felvételét. 51 BML, PM A-17-5145/1942. sz.; POT 2142. sz. 52 Uo. 53 Uo.; POT 2549; PM A-17-4025/1942. sz.