Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ROZS ANDRÁS: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945

Az alakuló közgyűlést 1929. december 15-én tartották Pécsett, a Vigadó nagytermében (Színház tér). A közgyűlésre összesereglett a város kereskedő-ipari elitje, mindazok a városi gazdasági életben vezető szerepet játszó gyárosok, nagykereskedők, bankigazgatók, akik egy szorosabb, testületi jellegű együttműködéssel, a társadalmi presztízs szempontjából döntő jelentőségű egység demonstrálásával akarták bizonyítani az uralkodó ideológia, a keresztény-nemzeti államelv melletti felsorakozásukat, hűségüket, ezzel a hatalom iránti lojalitásukat, (gy nem meglepő, hogy az alapító közgyűlésen jelen voltak a város neves személyiségei: Angster József (Emi/)

54 gyáros, Eötvös József bankigazgató, Hamerli József nagykereskedő; valamint alapító leventejelöltek: bank-, takarékpénztári és magántisztviselők, könyvelők, kereskedelmi és jegyzőgyakornokok, vállalkozók, ugyanakkor katonák és hitoktatók, tehát elsősorban (alsó-) középosztálybeliek. Az egyesület 24 rendes működő taggal (leventék és dominusok) és 10 vidéki levelező taggal kezdte meg működését. (A tagok névsorának kelte: 1930. március 24.) Az alapító közgyűlésen dr. Röhlich Károly kerületi vezér eskette meg a leventéket, majd megválasztották egyesületi vezérül Magyar István hittanárt. Az újdonsült vezér szűzbeszédében fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „az egyesület nem veszélyezteti a Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségét, sőt támogatni akarja azt és együtt akar vele működni. Javasolta, hogy a tagok legyenek a K. I. B. Sz.-ének tagjai is. A közgyűlés jegyzőkönyvi kivonattal üdvözölte az előbb említett szakmai szövetséget, egyúttal a testvér debreceni, miskolci és budapesti Bercsényi egyesületeket. A közgyűlésen megválasztották a többi tisztségviselőket: alvezérül Geiszler Károlyt (magántisztviselő), főíródeáknak Kész Józsefet (őrvezető), főlövészmesternek Malik Jánost (hitoktató), főkincstárőrnek Gerber Istvánt (magántisztviselő). Asszonyi László országos Turul-vezér jelentette, hogy az országos követtábor felvette az egyesületet a Turul Szövetségbe.

55 Az egyesület működését 1938-ban rendőrkapitányi vizsgálat ellenőrizte. Ennek eredményeként olyan jelentés hagyta el a rendőrkapitányságot, miszerint a Bercsényi egyesület huzamosabb ideje nem folytat egyesületi tevékenységet. Polgármesteri határozatra azután az egyesületi vezér jelentést tett az 1938. április 23-án megtartott tisztújító közgyűlésről. Itt megválasztották az új vezetőséget: vezérnek Dobszay László helyettes üzletvezetőt. Az egyesület a magyar királyi belügyminiszter 1938. április 2-án kiadott 181 000/ 1937. sz., az egyesületek fokozottabb ellenőrzéséről szóló körrendelete alapján jelentést tett a polgármesternek helyzetéről. Elismerte, hogy a Bercsényi három évig munkátlan volt, majd beszámolt az április 23-i alakuló tárborról. Az egyesület elnevezése helyesen: „A Turul Szövetség pécsi felsőkereskedelmi iskolát végzettek Bercsényi Bajtársi Egyesülete". Az egyesületi helyiség címe: Pécs, Majorossy Imre u. 8., Turul Otthon (Pécs, 1938. június 24.).

56 Az egyesület válsága azonban tovább tartott. A következő évek polgármesteri vizsgálatai, a Turul Szövetség Országos Központi Vezetőségének küldött átiratai a Bercsényi és a többi Turul bajtársi egyesület szabálytalan vagyonkezeléséről, jogszerűtlen gazdálkodásáról számoltak be. A Bercsényi bajtársi egyesület 1940ben szüneteltette működését, Erdélyi Ernő kerületi vezérhelyettes jelentése szerint „a tagoknak az egyesület székhelyétől való tartós távolléte miatt". Ezért a kerületi 54 A közgyűlési jegyzőkönyv szövegében mindkét név előfordul, de egy személyre vonatkoztatott tartalommal. BML, POT 1319. 55 BML, POT 1319. sz.; PM A-17-7183 1943. sz. 56 BML, PM A-17-7189/1943. sz.