Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ROZS ANDRÁS: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945

A TURUL SZÖVETSÉG SZERVEZETE PÉCSETT 1923-1945 ROZS ANDRÁS Jobboldali pártok, egyesületek alakulása az első világháború után A két világháború közötti magyarországi történeti korszak, amelyet ellenforradalmi, illetve Horthy-korszaknak neveznek történészeink, még nem kapott átfogó, monografikus jellegű történeti szintézist. Résztanulmányok elemezték ugyan politika-, társadalomtörténetét, külpolitikáját, gazdaságtörténetét, több tanulmány fejtegette ideológiáját és kultúrpolitikáját is,

1 jobbára hiányoznak azonban a korszak politikai mindennapjait, így a helyi társadalmi szerveződések; önkormányzatok, pártok, egyesületek életét, működését bemutató elemzések. A szocialista kori, ideológiától és politikai aktualitásoktól vezérelt politika visszatartotta történészeink tollát attól, hogy - néhány kivételtől eltekintve - a munkásmozgalommal kapcsolatos szerveződéseken kívül a jobboldali, sőt szélsőjobboldali politikai mozgalmakról, egyesülésekről is írjanak érdemben, a sommás ítéleteken, az általánosító, skatulyába szorító értékeléseken kívül. Szükség lenne párt- és egyesülettörténeti tanulmányokra mind országos, összegző, mind szervezettörténeti, monografikus jellegűekre, utóbbiakat illetően a területi, helyi szervezetek történetének megírására is különös figyelmet fordítva.

2 A Horthy-rendszer ugyanis, bár ideológiájában nyíltan tagadta mindenféle Nyugatról jött liberális képződmény magyarországi létjogosultságát, a gyakorlatban igen bő teret hagyott a helyi társadalmak önszerveződéseinek, egyesüléseinek, feltéve, ha azok céljai a rendszer fő államelvének kereteihez illeszkedtek, vagy legalábbis a rend létére nem voltak veszélyesek. A polgári demokratikus és baloldali forradalmak társadalomszervezési próbálkozásai után a keresztény és nemzeti színekben fellépő társadalmi-politikai erők a hatalom megragadása után, annak megtartása érdekében a magyar társadalom számára indokolni akarták e hatalomátvétel és -gyakorlás szükségességét. 1919 és az 1920-as évek elejének hatalmi-kormányzati anarchiája idején a tét ezért az ideológia megalapozása, kidolgozása volt a politikai konszolidáció érdekében. Az új ideológia kialakításának pedig jó eszköze volt a nevében fellépő, szerveződő közösségek, helyi társadalmi csoportok, mozgalmak, szakmai szerveződések egyesülési törekvéseinek erkölcsi-anyagi segítése, ösztönzése. Jobboldali, nemzeti és vallási (keresztény) szellemű önszerveződések: pártok, egyesületek, szövetségek - úri, középosztálybeli tagsággal - alakultak már 1918 utolsó harmadában, illetve 1919 első hónapjaiban a liberális, demokrata, radi1 Lásd: Magyarország története, 8/2. kötet, 1918-1919, 1919-1945, főszerkesztő: Ránki György, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. Források és feldolgozások, 1308-1350. lap. Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon, 1939-1944. Kossuth Könyvkiadó, 1983. Egy letűnt korszakról, 1919-1945. Kossuth Könyvkiadó, 1987. 5-269. lap. 2 Baranyai vonatkozásban megemlítendők Vonyó József, Szüts Emil politikatörténeti tanulmányai a Baranyai Helytörténetírás köteteiben.