Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ROZS ANDRÁS: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945

kális, szocialista irányú szervezetek ellensúlyozásaként, de tömegesebben csak a Tanácsköztársaság és a szociáldemokrata kormány bukása után szaporodtak el. Létrejöttüknek keretet biztosított az 1919. szeptember 30-án kiadott 5084/1919. számú kormányrendelet az egyesülési és gyülekezési jogról, mely visszaállította az 1918. október 30-án érvényben volt jogszabályokat. így alakultak sorra a különböző nemzeti, keresztény, keresztényszocialista, kisgazda pártok és pártegyesülések, valamint nacionalista és irredenta színezetű szövetségek, egyesületek.

3 Társadalmi rétegek, szakmai érdekcsoportok, vallási felekezetek sora alapított saját, elnevezésében, szabályzatban rögzített céljaiban hangoztatott nemzeti és keresztény szellemben tevékenykedni kívánó egyesületet, szövetséget; egyesületek szövetségét. Tu ruf Bajtársi Szövetség címere Jelen dolgozat nem tűzi ki céljául, hogy e különböző pártokat, egyesület-típusokat osztályozza, rendszerbe foglalja, ez egy más tanulmány feladata lesz. Ez esetben egy egyesületfajtát vizsgálunk meg tüzetesebben, mégpedig a két világháború közötti korszakban működő egyetemeken alakult bajtársi szövetségek egyikét, a „Turul Szövetség"-et a hozzá tartozó tagegyesületekkel, közelebbről pedig a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Turul egyesületeinek alakulását, működését, megszűnését tanulmányozzuk.

4 A kor szülöttei voltak az egyesületek sajátos fajtái, az úgynevezett bajtársi szövetségek. Ezen egyesülések már nevükben magukon hordtak valamiféle testületi, elsősorban katonai jelleget. Az egyenruhát viselők vagy viseltek a barátinál szorosabb, harciasabb, militons jegyeket hordozó összetartozását volt hivatva kifejezni a múlt századi német „Burschenschaft"-ok (egyetemi diákegyesület) egyenruhás diákjainak egyesületeit mintául tekintő „bajtársi egyesület". Igy a Magyar Országos Véderő Egyesület már 1918 novemberében a leszerelő tisztek bajtársi 3 Lásd: Magyarország története, 8/2. kötet (lásd: 1. jegyzet) és Magyarország történeti kronológiája, III. kötet, 1848-1944. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1983. vonatkozó részei; Juhász Gyula: i. m., 10. lap. 4 Jelen dolgozat egy, a pécsi „Turul Szövetség"-be tömörült bajtársi egyesületekről szóló nagyobb tanulmány első része, mely a Turul Szövetség szervezetét, a hozzá tartozó egyesületek alakulásának, megszűnésének és működésének főbb adatait adja közre. A tanulmány második része öleli majd fel a Turul ideológiáját, cselekvési területeit, működésének jellegét, tartalmát, főbb történeti mozzanatait.