Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - KOMANOVICS JÓZSEF: Telepítések Baranyában az 1930-as és az 1940-es években

magyar parasztokat nemcsak az egyházi és világi nagybirtokokból, hitbizományokból, hanem még a haszonbérletekből is kisemmizték, ez utóbbiból éppen a német származásúak javára. A korabeli statisztikai feldolgozások adatainak tanúsága szerint, a kisbirtokok nagy részét a németség - számarányát meghaladó arányban - tartotta kezében a Dunántúl több megyéjében. Álljon itt bizonyításképpen a következő kimutatás.

19 Birtokkategóriák A németek aránya az összlakosság százalékában 1930-ban

20 Baranya Tolna Fejér Veszprém (34,6) (24,8) (9,8) (9,0) megye 50—100 kh birtokosok %-ban 34,7 24,8 9,8 .9,4 20—50 " 38,9 19,5 13,7 3,5 10—20 " 51,0 45,2 16,5 18,8 5—10 " 31,9 35,0 13,2 16,1 Gazdasági cselédek 21,0 9,5 1,6 3,5 E szerint a német lakosság Baranya, Tolna, Fejér és Veszprém megyékben a 0-20, illetve a 20-50 holdas kategóriákban felülmúlta tényleges számarányát, a német eredetű gazdasági cselédség viszont meg sem közelítette ugyanezt. A német parasztok birtokerő tekintetében általában kedvezőbb viszonyok között éltek, mint a magyarok, és birtokvásárlásaikkal növekvő kontrasztot kezdtek kiplakítani. A Dunántúl körülbelül 200 000 kisbirtokosának 40%-a német nemzetiségűek közül került ki, ugyanakkor az összlakossághoz viszonyított arányuk ennél, még a leginkább német nemzetiségű Baranyában is, lényegesen alacsonyabb volt.

21 A telepítés — eredményeit tekintve — mind országosan, mind megyei viszonylatban, messze elmaradt a várakozásoktól és méginkább a szükségletektől. „Telepítést országosan 400 000 holdon terveztek, amiből 150 000 holdon kisbérleteket kívántak létesíteni és mintegy 35 000 gazdaságot akartak létrehozni. A telepítési akciót 25 év alatt tervezték lebonyolítani."

22 Ami pedig a végrehajást illeti, „1936. július 1-től 1941. április 30-ig a földmivelésügyi minisztérium 203 000 hold mezőgazdasági területet szerzett meg és nagyrészt juttatott 33 000 túlnyomólag törpe és kisbirtokosnak (összesen 165 000 lélek). Ebből a területből 92 500 holdat tulajdonként, 110 779 holdat haszonbérletként szereztek meg. Ezenkívül 7000 házhelyet alakítottak ki és 180 771 holdra adott a földművelésügyi miniszter parcellázási engedélyt."

23 Később főleg a zsidó birtokok igénybevétele folytán, valamivel emelkedett ez a szám, de ezzel együtt sem eredményezte a feszültség észrevehető enyhülését. Baranya megyében, ahol a telepítést a vármegyei Közjóléti Szövetkezet vezette, 1943 végéig 2 217 625 pengőt fordítottak erre a célra, amiért - egyebek mellett 19 Agárdi Ferenc: A svábok bejövetele. Faust 1946. 273. old. 20 Táblázatunkban — Baranya és Fejér megyékben - Pécs, illetve Székesfehérvár adatai nem szerepelnek. Az említett városokkal együtt Baranya 29,0%, Fejér 8,5% lenne. 21 1920-ban Baranyában a gazdasági cselédek egynegyed része, Tolnában pedig 16%-a volt német anyanyelvű. 22 Szuhay Miklós: i. m. 298. old. 23 Kerék Mihály: A magyar föld. Magyar Élet K. 1941. 81-82. old.