Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - KOMANOVICS JÓZSEF: Telepítések Baranyában az 1930-as és az 1940-es években

Megnevezés M 1830 agyar 1920 - + Német 1830 1920 + Szláv 1830 1920 % Pécsi járás 67,28 62,06 —5,22 13,67 23,07 +9,20 18,52 13,65 —4,87 Szentlőrinci járás 94,63 92,42 —2,21 3,12 6,53 +3,41 1.21 0.17 —1,04 Siklósi járás 85.27 85.80 +0,53 6,96 9,57 +9,40 7,52 6.51 —1,01 Baranyavári járás 22,87 32,40 +9,53 35,27 40,82 +5,55 42,98 23.54 —19,44 Mohácsi járás 32.96 35.79 +2,83 56,39 62,51 +6,12 10,01 5,27 —4,74 Mecsekháti járás 62.42 51,29 —11,13 33,07 47,54 +14,74 3,49 0,08 —3,41 Pécs város 41,72 85,50 +43,78 27,64 10,59 —17,05 30,30 1,85 —28,45 Baranya Pécs nélkül 53,48 53,07 —0,41 29,87 36,64 +6,77 16,39 7,38 —9,01 Baranya és Pécs 52,89 57,76 +4,87 29,76 32,87 +3,11 17,09 6,58 —10,51 Az adatokból kiolvashatjuk, hogy a németek a szóbanforgó periódusban Baranya minden vidékén előretörtek (kivéve Pécs városát), a magyarság viszont több járásban megcsappant, illetve ahol növekedett, ott is többnyire kisebb arányban mint a németség, a szlávok pedig mindenütt alaposan visszaszorultak. A német lakosság előretörésének tendenciája 1920 után sem szűnt meg, hanem tovább fokozódott. Ezt bizonyítják azok az adatok, melyek a megye lakosságának természetes szaporodását regisztrálják 1900-1949 között.

13 Természetes Megnevezés szaporodás 1. Sásdi járás 30,93 2. Mohácsi járás 29,27 3. Pécsváradi járás 26,67 4. Szigetvári járás 13,88 5. Pécsi járás 9,84 6. Sellyei járás 9,65 7. Siklósi járás 5,16 Táblázatunkból egyértelműleg kiviláglik, hogy a leggyorsabb szaporodást mindvégig, főként a németek által lakott (első három) járások mutatták fel, a magyar többségűek (4-7 sorszámmal) lényegesen mérsékeltebb fejlődésével szemben, ami az arányok további állandó eltolódását eredményezte a megyén belül.

14 13 Kolta János: Baranya megye népesedésére ható tényezők 1900 és 1949 között. Dunántúli Tud. Gyűjt. 18. sz. 96. old. 14 Míg a magyarlakta községekben 10-30, a németeknél 40-45 szülés esett ezer lélekre Dénes István: I. m., 38., 39. old.