Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

kezesek finanszírozásán kívül a segélyezők kezelték a városi gyám és házi pénztár készleteit is.

59 Az ún. jótékonysági egyesületek az „általános emberbaráti érzés és szeretet" programjával a szegényebb néprétegek gyámolításáért alakultak meg. Ezek kevesebb számban alakultak meg a városban, de találhatók köztük olyanok is, akik meghatározott csoportok segélyezését vállalták. Ezek a jótékonykodáson kívül önképzési feladatokat is végeztek. Tulajdonképpen a segélyező egylettel azonos típus azzal a különbséggel, hogy a jótékonykodó társulások (elvileg) nem csupán egyleti tagokat, hanem már más arra rászorulókat is pártfogoltak. A legjobb példa erre a „Pécsi 48-as Jótékony Egyesület" és a „Pécsi Jótékony Nőegylet". Az előbbi alig 40 évet élt meg kényszerű feloszlatásáig. A „Beltagokon" kívül árvagyermekek segélyezését is vállalták. A „Pécsi Jótékony Nőegylet" a város méltatlanul elfelejtett, s a legtöbb áldozatot hozó emberbaráti szervezete volt. A szinte általánosnak mondható, sablonszerű célok kifejtése mellett (több egyesülettel szemben) mögöttük állt a legtartalmasabb szociális tevékenység.

60 Mindvégig pontosan ellátták vállalt feladataikat. Nem tettek a rászorultak között felekezeti különbséget, nem vettek részt az öncélú feminista mozgalmakban, de naponta több száz rászorulónak egyszer meleg ételt tudtak biztosítani. Á Nőegylet legfőbb jótéteménye ugyanis a városi népkonyha felállítása, s annak folyamatos vezetése volt.

61 A népkonyha alapot 1891-ben hozták létre, s 1895ben valósult meg a Matessa-árvaházban.

62 A város jelentős támogatást adott ehhez a vállalkozáshoz. De nem szabad megfeledkezni arról a polgári rétegről, akik pénzbeli vagy termény adományokkal segítették a népkonyha fenntartását. A város gyermekkertjeit (óvodák) is a Nőegylet tartotta fenn jelentős adományokkal. Az egylet pénzalapja a tagdíjukból, gyűjtési akciókból - rendezvény bevételeiből állt össze egyrészt. Másrészt a pécsi püspök, a városi tanács, a Pécsi Takarékpénztár adományozott rendszeresen pénzösszeget jótékony célokra. A fent említetteken kívül a pécsi árvaházakat, szegényeket támogatták évi pénzbeli és tárgyi adományokkal. Korszakunkban mindvégig vezető szerepet játszottak a pécsi egyesületi életben. Turisztikai-sport egyesületek

6-" A város legismertebb természetvédelmi, s egyben legpatinásabb egyesülete a „Mecsek Egyesület" volt. 1891 áprilisában alakult a Mecsek hegység természeti értékeinek megvédésére, s a kulturált turisztika ápolására. Első elnöke Kardos Kálmán főispán, főtitkára Kiss József. Már megalakulásakor is nagy tömegeket vonzott és a század fordulójára már elérte a több mint 1000 fős taglétszámot. A természeti értékek megvédéséért 1892 elején kérték először a városi tanács támogatását. Kérelmükben már akkor megfogalmazódott az egyesület legfontosabb célkitűzése: a természetjárás rendszeresítése, s a Mecsek és környékének ápolása: 59 Pécs v. t. Közgyűlési jkv. 10/917/1897. e

* BML Pécs város Okmánytára 634. 61 Pécs v. t. ikt. ir. 3876/1875. 62 Pécs v. t. Mutatókönyv 16957/1895. 62

/a A baranyai és pécsi sportegyesületek történtére vonatkozóan kissé részletesebben: Baranya és Pécs testnevelési és sporttörténete. Szerk.: Bezerédy Győző. Baranyai Monográfia Sorozat. 1988.