Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

„... az inteligens elemeknek az erdőben való megjelenése a kétes existentiákat onnét elriasztaná, bátrak vagyunk a Tek. Tanács kegyességéhez fordulni. Kérve, hogy a városi erdőségben lévő szép részletekhez vezető utaknak táblákkal és színekkel való kijelölését, s az egyleti jelvénnyel ellátott tagoknak az oda való kirándulást megengedni.. ,"

63 A tanács támogatta az egyesület törekvéseit. Legfőbb mecénásuk a városi tanácson kívül a Pécsi Takarékpénztár volt. A következő évben a Kardos Kálmán út fásítására kaptak engedélyt.

64 A tettyei vízmű megépítése után a Mecsek Egyesület volt az első, aki kifogásolta, hogy nem rendezték a terepet és nem szállították el a törmeléket. A Tettyére vonatkozó rendezési tervüket a város vezetősége figyelembe vette.

65 1897-re már kiépítették a fontosabb kirándulóutakat, jelzőtáblákkal, padokkal látták el. A Kardos úton pavilont építettek, Dömörkapun menedékhelyet, a Zengő csúcsán pedig kilátót létesítettek.

66 1905-ben alakult meg az egyesület „Madárvédő Osztálya" Várady Ferenc elnöksége alatt. Később a nevük „Állat és Madárvédő Osztály"-ra változott. Az 1910-es években még két osztállyal bővült az egyesület: Barlangkutató és Park Osztály.

67 1908-ban a Széchenyi téren időjelző házikót (meteorológiai pavilon) állítottak fel.

68 Ebben az időszakban már jól felszerelt könyv- és térképtárral rendelkeztek, valamint saját kiadványokkal.

69 Működésük során számos turista és természetjáró egyesülettel tartottak fenn kapcsolatot. Tagjaik nemcsak a Mecsek felfedezésén fáradoztak, eljutottak az ország és Európa különböző turistaközpontjaiba. Számukra az egyesület különböző kedvezményt biztosított a hazai és külföldi utazások során. Mindaz, amit a Mecsek Egyesület tett, még ma is látható a Mecsek kirándulóhelyein. Az utókor kevésbé hálás, az egyesület örökségét nem értékeli méltóan. Ezt jelzik a pusztítások a Mecsek turistaútjain. Olyan szervezett és rendezett természetvédelmi munkát, amilyent az egyesület végzett, az utóbbi 40 évben egyetlen hivatalos és nem hivatalos szervezet sem tudott produkálni. Szintén turisztikai egyesületként alakult meg a „Természetbarátok Turista Egyesülete Pécsi Csoportja" 1911-ben.

70 Fő célkitűzésként a természetjárást és a sport támogatását határozták meg. Ennek meg is feleltek, de a háborús években, a többi társuláshoz hasonlóan csak névleg léteztek. A két világháború közti korszakban, már aktív támogatói a Mecsek Egyesület természetvédelmi programjának. A „passzív" természetjárást kiegészítette a Mecsek kirándulóhelyeinek ápolása. Mondhatni, hogy ebben a korszakban egyenrangú félként munkálkodtak a Mecsek Egyesülettel. A Kantavár környéki kirándulóhely kiépítése pl. az ő érdemük. Amíg a Mecsek Egyesület a módosabb polgári és értelmiségi körök centruma volt, addig a TTE tagjai elsősorban az ipari munkások soraiból kerültek ki.

71 63 Pécs v. t. ikt. ir. 1303/1892. 64 Pécs v. t. ikt. ir. 3336/1893. 65 Pécs v. t. ikt. ir. 18760/1894. 66 A Mecsek Egyesület jelentése az 1897-ik évről. Pécs Püspöki Lyceumi Nyomda 1898. 32. o. 67 A Mecsek-Egyesület Évkönyve a XXVII. egyesületi évről. 1917. Szerk.: Kiss József egyl. titkár. Pécs 1918. Wessely és Horváth Könyvnyomda. 50. o. 68 Pécs v. t. ikt. ir. 7832/1927. 69 Saját kiadványaik: Pl.: Juhász László: Baranya megye és Pécs város régészete. Kiss József: Pécs és környéke. Pécs vidékének turistatérképe, Kiss József: Turisták és Mecsek Egyesület. 70 BML. TTE iratai Egyesületi jkv. 71 Innen ered az az egykor közismert pécsi mondás, hogy a Mecsek Egyesület az „arisztokraták" egylete, a TTE pedig a „proliké".