Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

években feloszlottak: a „Pécsi Műkedvelő Énektársaság" és a „Pécsi Dalosegylet".

53 1911 közepén indult a több mint 30 éves pályafutást megért „M.Á.V. Ébredés Dal és önképzőkör" a Siklósi külvárosban. Tagsága az 1943-as megszűnésükig több száz főt számlált.

54 A két világháború közti korszak egyik meghatározó dalegyletévé fejlődött a városban. Segélyező és Jótékonysági Egyesületek A különböző társadalmi rétegek szociális helyzetén igyekeztek a maguk eszközeivel javítani. A nagy számban alakuló érdekvédelmi csoportokat felekezeti és szakágazatok szerint is megkülönböztethetjük. A segélyegyletek működésének lényege a kölcsönös biztosítás. Közös befizetéssel az egyletek pénzalapot teremtettek, amely tagjaikat kölcsönösen biztosította. Ebből az alapból fizették a betegségi, baleseti segélyt, aggkori járulékot. Európában az ipari fejlődés során elsőként Angliában keletkeztek először a 19. sz. első évtizedeiben. Hazánkban a dualizmus ipari-gazdasági fejlődése során szükségszerűen alakultak meg. Városunkban a kiegyezést megelőzően is működtek már segélyegyletek-nyugdíjintézetek. Az 1870-es években ugrásszerűen sorra szerveződtek a különböző csoportok-rétegek segélyező egyletei: 1870 elején alakult az „E/ső Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylete".

55 Ezt követte a Vas és Ércmunkások, Jogászok, a Baranyai Hadastyánok, Pécsi Bányamunkások, Iparosok, Kőműves-Cserepes stb. önsegélyező szervezetei. A századfordulóig újabb ágazatok is bekapcsolódtak a segélyezési szervezkedésbe, de ezek zöme már országos érdekvédelmi egyletek fiókjaként működött. Akadt köztük tiszavirág életű is, de olyan is, amit irreálisnak tartva a főispán nem engedélyezett.

56 Ez volt a „Pécsi Első Munkás és Család Házépítő Egyesület". Nemes és jószándékuk ellenére (a szegényebb néposztály megtakarított filléreiből házak építése minden tagnak) anyagi lehetőségeiket rosszul mérték fel, s félő voít az eddig összegyűlt pénzzel való visszaélés is.

57 1886-ban két olyan egyesület alakult (a „Pécsi Patronage Kör és a „Pécsi Rabsegélyező Egylet"), amelyek hasonló célkitűzéseik miatt 1912-ben fuzionáltak. Míg a Rabsegélyezők a börtönből szabadultak erkölcsi-anyagi támogatásával foglalkoztak, addig a Patronage Kör a fiatalkorúak bűnmegelőzésével és patronálásával igyekezett rajtuk segíteni. Az új egylet a „Pécs-Baranyai Patronage Egylet" nevet vette fel. A két alapító egylet célkitűzésein kívül az új társulat a „hadbavonultak családtagjainak, s főként gyermekeiknek támogatásában és erkölcsi védelmében" is munkálkodni akart. Céljuk elérésére a vármegyében járási tanítói pártfogó köröket szerveztek. 1913 végén a vármegye mindegyik járási székhelyén léteztek már ezek a körök, élükön egy-egy néptanítóval.

58 A „Pécsi Kölcsönös Segélyező Egylet" 1866-ban a „kisemberek vagyongyűjtését" pártfogolva alakult meg. Az 1890-es évek derekára viszont annyira megerősödött, hogy pénzintézményi szerepkört játszott a város beruházásaiban. A Pécsi Takarékpénztár, a Pécs Baranyai Központi Takarékpénztár után ők kapták a városi tanácstól a legtöbb pénzbefektetési ajánlatot. A városban zajló óriási beruházások-épít33 Pécs v. t. ikt. ir. 127. 1/1940. 54 1943-ban beolvadt a Pécsi Vasutasok Otthona Egyesületébe. 55 1896-ban a „Pécsi Munkás Rokkantak Segélyező Egylete" nevet vette fel. 56 BML Főispáni általános iratok 6902/1887. 57 A főispán indoklása szerint is. 58 A Pécs-Baranyai Patronage Egylet Évkönyve 1913-ról és 1914. év első feléről. Pécs 1914. Taizs József könyvnyomda 14. o.