Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

Dalárda gyönyörű jeligéjét. A veretes sorok szerzője Schulcz József pécsi ácsmester:

44 „Édes hazánk, kedves dalunk: Érted élünk érted halunk" A mottóhoz híven a dalárda műsorát a „hazai zene ápolása és terjesztése" határozta meg. Számos pécsi és más hazai dalosünnepen, koncerten vettek részt. Sorra következtek a hangversenyek elismerő díjai: Debrecen, Nagyvárad, Kolozsvár, Szeged, Bécs stb. 1892-ben a budapesti országos dalosversenyen újabb sikert arattak. Egyik legsikeresebb, s egyben legigényesebb zenei vállalkozásuk Verdi: Rekviemjének előadása a Pécsi Nemzeti Színházban 1897 tavaszán:

45 „Azokból az apró kövekből, melyeket a Pécsi Dalárda évek során lerakosgatott, lassacskán óriás épület emelkedett, a Múzsa temploma, melynek homlokzatára íme most ráillesztette a koronadíszt: a Verdi-Rekviem előadását."

46 A „Manzoni-Rekviem" sikere és a Dalárda eddigi művészeti eredményei állandó helyet biztosítottak számukra a színházban. Alapszabályukban külön szerepel a többszöri színházi fellépés.

47 Nemcsak önálló hangversenyeket és kórustalálkozókat tartottak a színházban, hanem a zenés színházi produkciókban is szerepeltek. Ekkorra már Pécs zenei életének meghatározói, legkiemelkedőbb képviselői voltak. Hasonló megállapításokat tehetünk azokról a dalegyletekről is, melyek a Pécsi Dalárdával egyidőben a korabeli zenei élet szereplői voltak. Egyben vetélytársai is a Pécsi Dalárdának. Szintén polgári dalkör volt a „Pécsi Dalkoszorú", mely 1892ben vette fel a „Pécsi Polgári Daloskör" nevet.

48 De még előtte a „Pécsi Iparos és Daloskör" nevet használta pár hónappal a dalkoszorú megalakulása után. A források gyakran mindkét elnevezést használják.

49 A „Dalkoszorú" a többszólamú férfi dalok és szavalatok előadását tűzte feladatul: „Ezen czél elérésére a tagok összegyűlnek ének tanulásra és próbákra; dalestélyek, kirándulások, hangversenyek dalárutazások és tánczkoszorúk rendeztetésére." Sikeresebb fellépéseik, s egyben vetélkedésük a Pécsi Dalárdával a századforduló utáni időkre tehető. Az 1890-es években a munkás-szakegyletek kibontakozásával a munkásdalkarok is előtérbe kerültek. Elsőként a „Pécsi Munkásképző Egylet Dalkara". Ez a dal kar mondhatta el magáról, bogy az ekkor alakultak közül a leghosszabb ideig létezhettek. Bár 1914-től szünetelt, s csak 1924-ben szervezték újjá.

50 őket követte a Pécsi Nyomdász Egylet „Gutenberg Dalkoszorúja". Utódjuk a „Gutenberg Dalkör" azonban jelentős szerepet játszott a pécsi dalos életben.

51 A Gyár utcai munkás központban szervezték a „Pécsi Építőmunkások Dalkarát". Pár hónapos szereplés után viszont a rendőrkapitány betiltotta.

52 Az 1890-es évek derekán két új polgári dalkör is bemutatkozott, de az első világháborút követő 44 BML Polg. m. ein. ir. 251/1863. 45 BML Pécs v. t. ikt. ir. 2452/1897. 46 Haksch Lajos: A negyven éves Pécsi Dalárda története. Pécs, Taizs József könyvnyomda. 1902. 229. o. 47 BML Pécs város Okmánytára 412. 48 Pécs-Baranyai ismertető. 1934. Dunántúl RT. Részvénynyomda és Taizs József Pécs. Szerk.: Koltai László 414. o. 49 BML Pécs v. t. okt. ir. 127. 111/1940. 50 Lásd 48-as jegyzet 413. o. 51 Lásd 27. sz. a. jegyzetet 46. o. 52 Ua. 172. o.