Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

programot hirdető társulatokkal közösen végezték. így az 1907-ben alakult „Nemzeti Szabadtanítás Pécsi Egyesületé"-ve\ és a Pécsi Szabad Lyceummal. Népszerű előadássorozataikat tavasszal és ősszel rendezték. A foglalkozásokat rendszerint az egyletek tagjai tartották a művészet, történelem, irodalom, közgazdaság köréből.38 Nem szabad megfeledkeznünk az 1890-ben megalakult „Dunántúli Közművelődési Egyletről" sem. Vezetőségében és támogatói közül több pécsi személyiség is szerepelt; gróf Zichy Gyufa pécsi püspök, dr. Egry Béla ügyvéd, Kammerer Ferenc országgyűlési képviselő. A baranyai fiókegyesület megalakításáért 1907-ben kezdődtek meg az előkészítések gróf Benyovszky és Erreth János főispánokkal. Az anyaegyesület a pécsi országos kiállítás alkalmából tartotta itt évi közgyűlését, s ekkor merült fel a baranyai fiókegylet megszervezése.

39 A D. K. E. 1907-ben (többek közt) Baranyában Csúza és Egerág községekben alakított Nép- és vándorkönyvtá rat. A város és a vármegye múltja megismerésének és ápolásának igénye hozta létre 1906-ban a „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület"-et Vezetői közt található a legfőbb mentor gróf Benyovszky Móric és dr. Szőnyi Ottó. Az egyesület az 1904. XI. 27-én átadott városi múzeum legfőbb patronálójaként alakult meg.

40 „Ezen cél elérése végett kebelében egyesíteni törekszik úgy a szakférfiakat, mint a tudomány és közművelődési célok iránt érdeklődő közönséget. Nyilvános üléseket tart, hol régészeti, történelmi, természettudományi-néprajzi, ipar és szépművészeti kérdések tárgyalását és fejtegetését tűzi napirendre, s ezen ülésekkel kapcsolatosan tudományos kirándulásokat rendez." Feladatuk és szerepkörük tehát egy, már meglévő tudományos intézmény támogatása, (gy nem kellett olyan gondokkal küszködniük, mint a szomszédos Somogy vármegye Múzeum Egyesületének, kiknek önálló kiállító helyiségeik nem voltak, s alapszabályukat is csak évek múltán fogadták el.

41 A kezdeti nagy lelkesedés szinte kötelezővé tette a megye és a város vezető személyeinek részvételét az egyesületben. Ez jelentősen megnövelte az egylet pénztári bevételét, ugyanis az örökös tagok 1000, míg az alapító tagok 200 koronáért „válthatták meg" egyleti tagságukat. Meg kell említeni, hogy létesítését, s további működését a pártfogó egyesület, s más városi egyletek is rendszeresen támogatták; adományokkal, rendezvények megtartásával. A kezdeti nagy lelkesedés fokozatosan csökkent (arányban a múzeum intézményi-szervezeti megerősödésével), míg 1939-ben taghiány miatt feloszlott az egyesület.

42 A Pécsett működő dalegyletek népes táborából elsőként a patinás Pécsi Dalárdát kell említenünk, amellyel számos monográfia, tanulmány foglalkozott.

421 Elődje 1847-ben kezdte az éneklést, de csak egy évig álltak fenn. Véglegesen 1862. II. 14-én szerveződtek újra.

43 A következő évben fogadta el közgyűlésük a Pécsi 38 BML Pécs város Okmánytára 461. 39 A Dunántúli Közművelődési Egyesület XII. évkönyve. Budapest, Neuwald Illés utódai Könyvnyomda. 1907. Szerk.: dr. Fodor Oszkár, 41. o. 40 A múzeum alakulásához szükséges első nagyobb összeget 1871-ben Farkas István adományozta, 2000 koronát. 1895-ben alakult meg a múzeumi bizottság, s ezt követően 1899. IV. 25-én határozta el a közgyűlés múzeum és könyvtár létesítését. 41 Lásd 26. sz. jegyzetet. 276. o. 42 BML Pécs v. t. ikt. ir. 127. I. - 176/1940. 42

» Legújabban Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1862-1902. Baranyai Helytörténetírás 1979. 177-200. p. Szerk.: Szita László. Uő. Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez. BH. 1980. 153-183. o. 43 BML Pécs v. t. ikt. ir. 127. I./1940.