Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

Az általánosan kifejtett társalgási, önképzési, kulturált szórakozási igények mögött politikai állásfoglalást is láthatunk, főleg a sokszor akadályozott munkásköröknél. Ennél a csoportnál észlelhetők a legszélesebb skálájú egyleti törekvések és gyakorlati ténykedések. Sokirányúságuk, burkolt fellépésük ellenére azonban fő tevékenységük a közművelődés területén bontakozik ki. Az elsők között létrejött ilyen típusú egyletek rendkívül rövid időt éltek meg, főleg az igazgatási szervek gátló intézkedései miatt. A hivatali akadályoztatás a munkásegyleteket érintette elsősorban. Ebbe a körbe tartozik az „Általános Munkáskör", „Pécsi Munkás önképző Kör" és a „Pécsi Munkások Általános önképző Egylete". Működési idejük pár hónapot, esetleg évet tett ki, de állandó felügyelet alatt. Hasonlóan rövid pályafutása volt a „Pécsi Színi Egylet" is, mivel pár hónapos fennállás után a pécsi püspök betiltotta az egyletet.

31 Érdekes színfolt a „Pécsi Műkedvelők Egylete" fellépése, amiről elmondható, hogy a középpolgár rétegek csoportosulása volt. Alapszabályukban kifejtett feladataikat az 1909 végén megalakult jogutódjuk, az „Amatőrök Egyesülete Pécsett" is megerősítette.

32 Tisztikarában és tagjai körében a város vezető polgárai is megfordultak. Hasonlóan azonos társadalmi rétegek társulása volt a „Pécsi Zenekedvelők Egyesülete" is, melynek alakulásakor az elnöke Kardos Kálmán főispán volt. Célkitűzéseiknek megfelelően (pár hónapos működés után) sorozatban léptek fel az új Nemzeti Színházban, a Casinóban és a kávéházakban. Első fellépésüket 1896 februárjának végén tartották a színházban több száz néző előtt.

33 A hangverseny bevételének felét (a későbbiekben is) jótékony célra ajánlották fel.

34 A Pécsi Zenekedvelők ettől kezdve mondhatni állandó vendégszereplők voltak a színházban. Évente 2-3 hangversenyt adtak, de számos közös fellépésük is volt főleg a Pécsi Dalárdával. Az 1895 októberében felavatott új színház fontos szerepet játszott a város egyesületi életében. A város közössége és a színigazgatók közt megkötött szerződésekben külön tárgyalták a színház és az egyesületek együttműködését.

35 Arra is van példa, hogy a színi évad alatt tartottak a társulások műkedvelő-jótékony célú műsorokat. Általában viszont az volt a szokás, hogy a tavasz végén lejárt évad és a minden évben zajló tatarozások közti időszakban szerepeltek műkedvelő műsoraikkal a város egyletei. A tárgyalt korszakra nem jellemző, de a két világháború közti időszakban politikai-társadalmi gyűléseket is rendeztek a színházban az egyletek. A század elején kibontakozó szabadoktatási, szabadművelődési eszmék hatására Pécsett is megalakultak hasonló jellegű formációk. Elsőnek a „Pécsi Petőfi Kör" jelentkezett, s majd 40 évig létezett. A szabadművelődési aktuális programok meghirdetésén kívül a „jótékonyság gyakorlása" szerepelt meghatározó feladatként.

36 A „Szabadgondolkodók Pécsi Társasága" felolvasó esteket, ismeretterjesztő előadásokat szervezett, olyan egyleti vezetők közreműködésével, mint dr. Doktor Sándor és dr. Hajdú Gyula?

1 Ismeretterjesztő feladataikat az őket követő, hasonló 31 BML Pécs v. t. iktató könyve 4496/1882. 32 BML Pécs város Okmánytára 493. 33 BML Pécs v. t. ikt. ir. 11892/1896. 34 A 36 Ft jutalékot a Szegényház és a Pécsi Tanítónők Egyesülete közt osztották fel egyenlő arányban. Az egylet elnöksége (Wiesner Rajmárné elnök és Futima Sarolta alelnök) 1896. III. 7-én kérte a segélyezést. Az összeget VI. 16-án kapták meg. A következő években az egyletek pénzdíjaiból általában a Pécsi Jótékony Nőegylet által fenntartott Népkonyhát segélyezték, valamint a városi közkórházat, lelencházakat és a városi szegénytelepet. 35 BML Pécs város külön ügyei 46. III. k. cs. 619/1897. 36 BML Pécs város Okmánytára 2. 37 Hajdú Gyula nevével több izraelita egyesület tisztikarában találkozhatunk.