Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

csak a „Pécsi Általános lpartestület"-et említhetjük meg, mely valószínű a XX. sz. 30-as, 40-es éveiben szűnhetett meg. Szervezeti munkájuk az iparosak és iparhatóságok közötti összhangra irányult elsősorban. Közművelődési, Olvasó-, Oktató- és Dalegyletek A fent vázolt egyesületeket akár a kulturális társulások címszó alatt össze is vonhatnánk, de célszerű (legalábbis az adattárban) ezek típus szerinti csoportosítása. A város társulatainál ez a második legnagyobb számú csoport (45). Főleg a polgárok-munkások művelődési igénye hozta létre ilyen nagy arányban a kulturális szervezeteket. Ezek voltak a legalkalmasabbak arra, hogy más törekvéseik is érvényre jussanak. Mint ahogy Hajdú Géza megállapította: „... nemcsak demokrácia és művelődéspótló szerepük volt, nemcsak a korlátozottan működő politikai pártok hiányzó alapszerveit pótolták; nem is csupán a közművelődés állami gondoskodásának hiánya hozta létre őket, hanem e hatalmas mozgalmat egészében kísérletnek tekinthetjük arra, hogy átalakítsa a fönnálló társadalmi rendet és a művelődés segítségével — a munkásságtól és a különböző parasztrétegektől a kispolgárságig tömeges felemelkedést érjen el."

26 A város területén az olvasókörök, s a dalegyletek szerveződtek meg először. Az olvasókörök működését nem könnyű ismertetni, mert jórészük rövid életű volt. Többek között anyagi helyzetük, kiszolgáltatottságuk, (bizonytalan társadalmi támogatottságuk miatt. A város közművelődési életében nem az olvasóegyletek vitték a vezető szerepet, csekély kivételtől eltekintve. Elsőként a „Polgári Olvasó Egylet" a már említett Consum égisze alatt alakult meg, s ez meg is határozta szerepét, s működési idejét is. Hasonlóan rövid pályafutást ért meg az „Olvasó Művelődést Terjesztő Egylet" is. Míg a „Pécsi MÁV Altiszti Olvasókör" közel fél évszázados működést fejtett ki. 1918 őszén alakult még egy MÁV egylet a „Pécsi Vasutas Olvasókör", de tiszavirág életű volt.

27 Általános közművelődési célokkal lépett fel a XX. sz. elején a „Pécsi Ingyenes Népkönyvtár Egyesület".

28 A nemes cél érdekében maguk mögött tudhatták a városi tanács anyagi támogatását is. Az 1920-as években feloszlott Népkönyvtár megmaradt ingóságait szintén közművelődési célokra használták fel. Már alakulásakor is jelentős tömeget vonzott a „Pécsi Iparosok Olvasóköre", mely az 1920-as évekre több, mint 1000 főt tett ki.

29 1945-ben már nem létezik, de hivatalosan 1949-ben oszlatták fel. A pécsi székhellyel működő oktatási egyletek kis számuk ellenére az egyletek általános beszüntetéséig léteztek. Szerepük főleg az oktatásban részt vevők érdekképviseletére szorítkozott, a minden esetben kinyilvánított „hivatás ápolása" mellett.

30 A közművelődési egyletek kategóriájába mindenekelőtt a társas és önképző körök sorolhatók. Már elnevezésük alapján is érzékelhető, hogy különböző társadalmi rétegeket képviselnek (tisztviselő, bányász, munkás, hivatalszolgák stb.). 26 Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmus kori Somogyban. Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1987. Szerk.: Kanyar József, 267. o. Idézett mű: Hajdú Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak 1827-1944. Szeged. 27 Szita László: Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécsett. Pécs, 1977. 70. o. 28 BML Pécs város Okmánytára 214. 29 BML Pécs v. t. ikt. ir. 127. I./1940. 30 BML Pécs v. t. ikt. ir. I. 34. 1732'1949.