Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

azonban nagyobb vagyona ellenére sem tudott a Consum örökébe lépni. A helyzetük ugyanis ellentmondásos volt. Jótékony célúnak mondták magukat, de minél több tőke megszerzése volt a valós céljuk. Egy temetkezési egylet viszont nem léphetett úgy fel, mint azt a Consum tette, mivel ezt már az új kereskedelmi törvény is tiltotta. Az első világháborút követően már nincs róluk adat.

20 Bár tevékenységét a vármegye területén gyakorolta, pécsi székhellyel működött a „Baranya Vármegyei Gazdasági Egyesület". Ezt megelőző tevékenysége a reformkorba nyúlik vissza. Az országos Gazdasági Egyesület 1857-ben alakult újjá. Baranyában 1872-ben alakult meg ismét az egyesület azzal, hogy „Tanulmányozza és megismerteti a vármegye mezőgazdaságának minden ágát és a hitelviszonyokat, figyelmezteti a közösséget a hiányokra és a fejlődést gátoló akadályokra, javaslatot tesz azok orvoslására, illetőleg elhárítására."

21 Az egyesület igazgató választmánya, mint mezőgazdasági szakbizottság működött, s így hivatalból tagja volt a vármegyei alispán, főjegyző és főügyész. Tanácskozási és szavazati joggal bírt a kerületi állattenyésztési felügyelő, a m. kir. erdőfelügyelő, a törvényhatósági m. kir. állatorvos és a vármegyei közgazdasági előadó. Az egyesület a vármegyei közigazgatással és szakintézményekkel összefonódva működött. Igyekezetük szerint, a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően, a mezőgazdaság gépesítésére és a műszaki szakemberek községekbe telepítésére is kiterjedt tevékenységük. Szintén a vármegye egész területére volt érvényes a „Pécs-Baranyai Kertész Egylet" ténykedése. Jogelődje az 1840-es években alakult „Pécs-Kárász/ Kertész Egylet" Jankó János karászi plébános kezdeményezésére.

22 A kertész egylet az 1890-es évektől terménykiállításokat-vásárokat is szervezett a városi tanács anyagi támogatásával. Elsősorban gyümölcsöket vittek a kiállításra, de a konyha kertészeti és a szőlő-bor termékeket is felvonultatták a piacon. A több napig tartó vásár záró napján a magántermelőket értékelték és díjazták a város erre a célra szánt segélyalapjából.

23 Később hatáskörük Somogy és Tolna vármegyékre is kiterjedt. Ugyanezt a régiót érintette a „Déldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület" is. A Pécsi Szőlősgazdák Egyesületét elsősorban a filoxéra elleni védekezés hozta létre, de érdekképviselete a bor értékesítésével is foglalkozott. A városi tanács alakulásuktól kezdve (1881), évi 300 Ft segélyt utalt ki az egyletnek, hogy „megtegyék, amit a pécsi borok jó neve eredményében meglehet".

24 Vezetőségük részt vett a városi Szőlészeti Bizottság munkájában is. Kezdeményezésükre állították föl az 1890-es évek elején az amerikai szőlőtelepet jelentős vállalkozói támogatással.

25 Valószínű, hogy ezt követően olvadtak be a „Pécs-Baranyai Kertész Egylet"-be. A „Pécsi Kisgazdák Egylete" 1909 elején szerveződött meg a kisgazdák érdekeit képviselve, de működésük mindvégig a periférián maradt. Szorosan ehhez a területhez tartozik az ipartársulások tevékenysége is. Ipari szerepük az óriási mértékben fejlődő gyáripar mellett háttérbe szorult és jóformán érdekképviseleti ténykedésre korlátozódott. Az érdekképviseleti, szakmai és szociális problémákat a különböző szociális-segélyező és munkásszakegyletek vették át. Igy 20 1913-ban módosították az alapszabályukat és megváltoztatták a nevüket: Első Pécsi Temetkezési Egylet. 21 BML Baranyavármegye egyesületeinek alapszabály gyűjteménye. 22 BML Pécs város okmánytára. 375. 23 BML Pécs v. t. ikt. ir. 13201/1892. 24 BML Pécs v. t. ikt. ir. 13087/1891. 25 A vállalkozó Széchenyi gróf 18 000 vesszőt díjtalanul bocsátott át a létesítendő szőlőtelepnek 1888-ban. 14 000 db-ot pedig Franciaországból hozatott árszabás mellett.