Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

nyelvűek aránya. Az egyesületeken belüli nemzetiségi megoszlásról viszont beszélhetünk. Nem egy társulatnak kettős nyelven készültek az alapszabályai is: pl. az „Első Pécsi Consumegylet" és anyaegyesületeinek alapszabályai.

4 A német polgárság aránya főleg a társadalmi-gazdasági egyesületeknél tapasztalható erősebben. A századfordulótól sem az alapszabályoknál sem az egyesületek belső iratainál nem fordul elő más ügykezelési nyelv csak a magyar. Jelentős a nemzetiségiek aránya a közigazgatásilag a városhoz tartozó Pécsbányatelepen. 1872-ben a D.G.T. 1500 bányamunkása közül 458 magyar, 300 morva, 252 cseh, 200 krajnai, 183 stíriai, 47 szerbhorvát, 24 tiroli, 21 karintiai, 11 olasz és 4 német származású dolgozott.

5 Ennek ellenére a magyaron kívül a pécsbányatelepi bányászegyletek igazgatási nyelve esetleg a német nyelv. De ez a nemzetiségi megoszlás a korszak végén már nem ilyen összetett. A felekezeti megoszlás alapján elsősorban a katolikus és izraelita egyesületeket említhetjük egy protestáns társulás, a „Bethánia" ellenében. Ezek tisztán felekezeti, azaz egyházi jellegűek, de több egylet működött felekezeti megjelöléssel, viszont más céllal: Pl. a „Pécs Egyházmegyei Római Katolikus Tanító Egyesület". Az egyesületek igazgatási rendszeréről a város esetében is hasonló következtetéseket vonhatunk le, mint a vármegyénél. A katolikus, felekezeti jellegű egyleteket és az oktatási csoportosulásokat a pécsi megyéspüspök engedélyezte, a felügyeleti jogot viszont a városi tanács gyakorolta. Az egyletek túlnyomó többsége a polgármesteri hivatalhoz nyújtotta be az-alakulási, vagy alapszabálymódosítási kérelmét, mely azután láttamozta és továbbította az illetékes szakminisztériumhoz és természetesen a Belügyminisztériumhoz. Vitás esetekben, különösen a munkásegyesületek engedélyezésénél Baranya vármegye főispánjához kerültek az egyesülési kérelmek. A főispán nemleges véleménye esetén ezek az alapszabály kérelmek legtöbbször már nem jutottak el a Belügyminisztériumhoz. A városi tanácson belül a polgármesternek minden egyesület alakulási kérelméről tudni kellett. A felsőbb engedélyezés után a hatósági felügyelet egy része és a nyilvántartás volt a feladata.

6 Az egyesületi nyilvántartás külön íveken és anyakönyvekben történt. Hasonló nyilvántartása a Rendőrkapitányi Hivatalnak is volt. Az anyakönyvben külön lajstromozták az anya és fiókegyesületeket. A nyilvántartásban a századfordulóra már (a különböző kimutatások részére) egyesületi típus szerint gyűjtötték össze az anyakönyvi adatokat. Az anyakönyvekben az alapadatokon kívül az egyesület célját, anyagi helyzetét, tisztikarát is feltüntették esetenként.

7 Sajnos ezek a kimutatások nem mindig következetesek és pontosak. Bár Pécs társulásairól maradtak fenn egyesületi anyakönyvek és egyéb nyilvántartási ívek, de ezek nem képeznek egységes sorozatot, csak töredékesen maradtak meg. Később a századfordulóra a polgármesteri hivatalon belül a Főjegyzői ügyosztályhoz tartozott a „Társadalmi egyesületi ügyek: új egyesületek (fiókok) megalakulása, társadalmi egyesületek ellenőrzése, ugyanezek nyilvántartása, ugyanezek anyagi támogatása."

8 A felügyeleti jog és ellenőrzés terén fontos szerep jutott a Rendőrkapitányi Hivatalnak. Az összes munkásegyesület nyilvántartása és ellenőrzése ide 4 BML Pécs városi tanács iratai 10105/1876. 5 Babies András: A mecseki bányászok önképzési, önsegélyezési és szakszervezkedési mozgalma a baranyai-pécsi munkásszervezkedések tükrében. 12. o. Tanulmányok a DélDunántúl történetéből. I BML Pécs v. t. ikt. ir. 127/1940. 7 Az alapadatok általában a következők voltak. Egyesület neve, székhelye, alakulási éve, belügyminisztériumi engedélyezési szám, taglétszám, esetleg a megszűnés éve. 8 Katies Antal: Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város közigazgatási almanachja. 160-161. o. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet Kiadása 1933.