Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

tartozott. Az engedélyük nélkül a szakegyletek nem tarthatták meg büntetés nélkül egyesületi ülésüket sem. A Rendőrkapitányi Hivatal szigorú felügyelete csak a munkásegyesületek esetében észlelhető. A több mint 190 dualizmus kori pécsi egyesület típus szerint az alábbi módon oszlott meg:

9 A legnagyobb számban a munkás és szakegyesületek alakultak meg (24,19%). Ezt a segélyező, szociális célú egyesületek követik (15,65%)- A harmadik legnagyobb számú társulási csoportot a közművelődési egyletek képezték (10,75%). A dalosegyletek (dalárdák) (8,06%) és a sport-turisztikai egyesületek (7,52%), valamint a gazdasági szervezetek (5,37%) kb. hasonló százalékos arányban következnek. Ezeket egy újabb „csoport" követi szintén azonosan arányos százalékos megoszlásban; a politikai-társadalmi társulások (4,83%), a temetkezési egyesületek (4,30%) és a három egyenlő arányú típus a jótékonysági, felekezeti és az olvasóegyletek (egyaránt 3,76%-os megoszlással). Felsorolásunk végére kerültek az egészségügyi (2,68%) és az ipari társulások (2,15%), valamint az (egyaránt 1,61% arányú) oktatási és tűzoltóegyletek. E módszertani ismertetések után vegyük sorra a szabad királyi város fontosabb egyesületi típusait a kiemelkedőbb jelentőségű szervezetek megemlítésével. Gazdasági társulások A város területén létrejött gazdasági jellegű csoportok körében először a szövetkezeti jellegű társulások kezdték meg működésüket. Ezek az anyagilag „gyengébb üzletfelek egyesülése", kik közös tőkét teremtve a nagy tőke előnyeiben akarták részesíteni a szövetkezet tagjait. Persze több-kevesebb sikerrel. A részvénytársaságoktól abban különböztek, hogy tőkéjük és taglétszámuk nem volt előre meghatározva.

10 fgy a helyzetük, lehetőségeik állandóan változtak e két tényezőnek megfelelően és arányában. Ennek megfelelően bizonyos rugalmasság is jellemző tevékenységükre, legalábbis a kezdeti években, míg a piac nyíltabb volt. Saját kereteiket azonban nem tudták átlépni a nagyobb vállalkozások árnyékában. Mivel azonban alapvető szükségleteket elégítettek ki, szükség volt rájuk. Nagy részük abban a reményben alakult, hogy jelentős anyagi sikereket elérve az önálló, nagyobb vállalkozás útjára lépjenek. Erre megyei viszonylatban is nagyon kevés példa van. A szövetkezetek egy része éppen azért bomlott fel, mert tévesen mérték fel saját lehetőségeiket. A kezdeti sikerek után nagyobb vállalkozásba fogtak, melybe a nagyvállalati konkurencia és a tőkehiány miatt belebuktak. Nem beszélve arról, hogy gombamód alakultak hasonló célú és lehetőségű konkurens egyesületek, ami már eleve megosztottságot jelentett a gazdasági életben. Az előbb elmondottakra nagyon jó példa az „Első Pécsi Consumegylet" működése és megszűnése.

11 Részletesebb ismertetése azért is indokolt, mert alapcélkitűzésein túl, imint egyesület alapító mecénásként is kitűnt a kezdeti időszakban. A Consumegylet eredetileg, mint fogyasztási és értékesítő szövetkezet jött létre, azaz kereskedelmi társulásként kezdte. Ez a funkciója az évek során változott meg azzal, hogy tevékenységét más területekre is kiterjesztette. A Consum, mint leendő fogyasztási és értékesítő szövetkezet nem a pécsi, hanem a vidéki termelőktől kí9 Lásd az adattár előtti statisztikai felsorolásokat. 10 Közgazdasági Enciklopédia IV. kötet. 834. o. Atheneum irodalmi és nyomdai részvénytársulat kiadása Bp. Szerkesztő báró Szterényi József. 11 Az egyesület már a megnevezésében is jól kifejezte tevékenységi célját: Consum: latin szó, jelentései: 1. fogyasztás, 2. fogyasztási szövetkezet, üzemi bolt.