Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

a kezdődő mozgalmi tevékenység is szerepet játszott. Korlátozásuk és állandó megfigyelésük éppen ennek köszönhető.

3 Nem véletlen az sem, hogy az iparosodó város és környékének munkássága hozta létre a legtöbb egyesületet. Igaz, ezek közül nagyon kevés ért meg hosszabb időt. Az is tény, hogy a századforduló táján alakult munkásszakegyletek túlnyomó többsége, mint országos szervezet fiókegylete működött. Mun'kásmozgalmi-szervezeti szerepet adott esetben a munkásdalárdák is végeztek. A város területén (ide számolva Pécs bányatelepet is) a vármegyéhez viszonyítva is nagy számban alakultak egyesületek a dualizmus korában. Igaz, az is megállapítható, hogy legalább ötvenre tehető azon csoportok száma, melyek nagyon rövid időt éltek meg, esetleg működésük csak formális, illetve átmeneti-ideiglenes jellegű volt hatósági engedélyezés hiányában. Találkozhatunk olyan egyesületekkel is, melyek meghatározó szerepe a város területén több korszakon át is változatlan marad. Esetenként ténykedésük a városon túl is kihat. így elsősorban azokat a társulásokat érdemes említeni, melyek pécsi székhellyel ténykedtek, és működési területük szükségszerűség szerint a vármegye területén volt. így a „Baranya Vármegyei Gazdasági Egyesület", a „Baranya megyei Tisztviselők Nyugdíj Intézete", „Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület" és „Fekete-Pécsi és Egerszegi Vízlecsapoló Társulat", csak a jelentősebbeket említve. De a város közigazgatási területén olyan kiemelkedő egyesületek működtek, mint pl. a „Mecsek Egyesület", „Pécsi Dalárda", „Pécsi Munkásképző Egylet", az „Első Pécsi Consumegylet" és még sorolhatnánk. Ezek története és ténykedése tulajdonképpen külön tanulmányt igényelne. Jelen keretek közt az ilyen jelentős csoportokról is csak vázlatosan tehetünk említést. Pécs egyesületeinek általános ismertetése Szerepelnek a tanulmányban és az adattárban azok a társaságok is, melyek a kiegyezés előtt alakultak, de tevékenységük az érintett korszakra is kiterjedt. Az itt tárgyalt egyesületek működési időtartamára vonatkozólag a következő további megállapításokat tehetjük: 1. Az egyesületek zöme 1867 és 1914 közt alakult. 1867 előtt (amelyek a korszakban is működtek) 8 egyesület alakult. 2. Az első világháború kitörését követően csak három új társulat működését engedélyezték hatóságilag, mindegyiket 1918-ban. 3. A tárgyalt korszak utolsó harmadában (1900-1914) alakult a legtöbb egyesület: 77 db. 4. Az első világháború alatt gyakorlatilag vegetált az egyesületi élet, csak a jótékonysági és segélyező társulatok egy csoportja ténykedett, főleg a háború alatti gyűjtőakcióknak nyújtottak támogatást. 5. Az egyesületek zöme az 1918-1921 közti szerb megszállás alatti időszakban megszűnt, vagy ideiglenesen szüneteltette tevékenységét. Újjáalakulásuk az 1920-as évek elején történt meg a magyar közigazgatási rendszer visszaállításával. 6. A tovább működő egyletek nagy hányada 1945 és 1950 közti időszakban szűnt meg. Az egyesületek nemzetiségi megoszlásáról a város területén nem beszélhetünk, annak ellenére, hogy a polgárság körében még imindig jelentős a német anya3 A magyar királyi belügyminiszter 1898. évi 2219. e. h. számú rendelete, illetve az 1872. és 1884. évi ipartörvények korlátozták elsősorban a munkás egyesületeket.