Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SIMON V. PÉTER: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

megyei másodalispán jelentette be Batthyánynak. Március 27-i jelentésében az első miniszterelnöki körlevélre válaszolva

11 teljes hivatalos komolysággal kijelentette, hogy a megyében rend és vagyonbiztonság van, s ,,a fennálló Magyar Minisztérium irányában minden osztálynál leglelkesebb rokonszenvűség, tiszteiét merült fel"

12

. A zsidók kizárására hozott határozatot mintegy hivatalból lebecsülte. Nem vonta kétségbe, hogy a pécsi tanács elhatározása kihatással lehet a megye más zsidók által is lakott községeire, de szinte biztosra vette, hogy saját körében úrrá lehet a pécsi zsidóellenességen. Míg ezt írta, tudatában volt annak, hogy az újsütetű magyar kormány a köznemesek közül elsősorban rá, a főrendek közül pedig csak az akkor még Pozsonyban tartózkodó Batthyány Kázmér grófra számíthat, s így minden támogatást meg fog adni a stratégiai fontosságú megye belbékéjének helyreállításához. így hát beérte azzal az ígérettel, hogy a március 28-ra összehívandó megyegyűlésen szót emel a pécsi tanács határozata ellen. A MOIB március 29-én Pécs városához és hozzá intézett válaszlevele aligha volt kedvére, mert az csak a csend és rend megőrzését írta elő, hivatali előlépés lehetőségéről nem beszélvén.

13 A pécsi tanács március 27-i kitiltó határozata korántsem nyugtatta meg a céhes körökből folytonosan táplált ingerültséget. A kontár kézművességet és kereskedelmet űző zsidók ugyan azonnal megkezdték a kiköltözést, a tanács két nap elteltével mégis rákényszerült egy önálló választmány felállítására az „engedelem nélkül" Pécsett tartózkodó zsidók eltávolítására.

14 A kóbornak számító, tehát 1840 után Pécsre költözött 40 zsidó család helyzete kritikusra fordult, habár a imagisztrátus a maga módján mindent megtett azért, hogy a hatályos törvényeknek, az idők szellemének és választói érdekeinek egyaránt érvényt szerezzen. Saját korábbi határozatát felülvizsgálva beérte annyival, hogy boltjaik időleges bezárására bírta a kétséges helyzetű zsidókat, sőt azt is elérte, hogy a zsidó közösség nyilvánosan behódoljon a helyi statútumoknak.

15 A város főbírája március 30-án így summázta a kialakult helyzetet: ,,. . . az e városbéli zsidóság számos helybeli lakosnak abbeli kivánatát, mikép őket e városban tűrni nem akarják, kiűzetéseket sürgetve kívánják, megértvén, s a hírlapokban olvasván, a szállongó hirek után pedig hallván, a 40 családból álló helybeli zsidók nagyobb része, kik ugyan mindeddig semmi bántalmakkal sem illettettek, minden zavargást, s netalántáni megtámadást kikerülendők e városból távozva azon helyekre, ahonnan e városba lakni bejöttek, vagyonokat lakásokon bezárván elmentek, amidőn sorsukról a törvény, vagy felsőbb rendeletek határozni fognak, ismét visszatérendők".

16 A pécsi tanács kényszerintézkedése és a provokáció elől bölcsen kitérő helybéli zsidóság magatartása elhárította a nagyobb veszélyt. Az itteni zavargások korántsem öltöttek olyan mértéket, mint az egyidejű pozsonyi és pesti zsidóellenes mozgalmak, a néhány nappal későbbi szombathelyi és kőszegi kravallról nem is be11 Batthyány Lajos gróf a törvényhatóságokhoz, Pozsony, 1848. márc. 17. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL.) Min. ein. ir. 1848: 1. sz. Közli Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harcának történetéhez 1848-1849. Pest, 1868. I. köt. 19-20. o. 12 Perczel Imre másodalispán Batthyány Lajos grófhoz, Pécs, 1848. márc. 27. MOL. Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány (a továbbiakban MOIB) ir. 1848: 112. sz. 13 A MOIB. Perczel Imréhez, Pest, 1848. márc. 29. Ld. 11. sz. 14 Bernstein, i. m. 54. o. 15 Meszlényi Antal: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése 1848. március 23-tól április 20-ig .Századok, 1924. 724. o. 16 Pintér Mihály főbíró Batthyány Lajos grófhoz, Pécs, 1848. márc. 30. MOL. MOIB. Ir. 1848: 256. sz.