Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SIMON V. PÉTER: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán
szelve. 17 A városi és megyei hatóság helyzetét persze felettébb megkönnyítette, hogy viszonylag tekintélyes fegyveres erő felvonultatására számíthatott a rendzavarókkal szemben: a Hardegg vasas ezred törzse Pécsváradon állomásozott, a megyében volt elhelyezve az ezred egyik 300 főt számláló osztálya, s Pécsett feküdt a Ferenc Károly gyalogezred 160 katonája. 18 A megyeszékhely majd negyven éve fennálló polgárőrsége 230 főből állt, állandó őrszobával rendelkeztek a városháza egyik termében és őrszolgálatot láttak el a tanácsháza és a királyi sóhivatal körül. Nem lebecsülendő segítséget jelentett az a 242 lelkes fiatal, akik önként jelentkeztek nemzetőrnek, s habár ekkor még sem egyenruhával, sem fegyverzettel nem bírtak, a líceumi diákokkal összefogva elvállalták a város éjjeli nyugalma feletti őrködést. 19 Mindehhez járult még a megye területén őrködő hajdúk, pusztázók és csendbiztosok néhány tucatra menő, de annál gyakorlottabb testülete. Nem csoda hát, hogy a helyi hatóságok bízvást reménykedhettek a zsidóüldözés megszűntében. A pécsi zsidók panaszra mentek Pozsonyba 20 , s a MOIB sem késett jó tanácsokat adni, mást nem adhatván 21 . A nehezen várt március 28-i városi tanácsülés viszont a legnagyobb rendben és a várt eredménnyel ment végbe. A másodalispán - kinek főnöke, a reakciós hírben álló Scitovszky János megyéspüspök rokona, Scitovszky Márton első alispán röviddel ezután, április 2-án lemondott 22 , — teljes diadallal jelenthette, hogy a városi tanács korábban hozott döntését semmisnek nyilvánította és a polgárok kedélyét megnyugtatta. 23 A részletekről már a pécsi főbíró számolt be: „(Március 27-én) számos lakos a közgyűlésben megjelenvén elhatároztatni kívánta, hogy a zsidóság háromszor 24 óra alatt e városbuli kiköltözésre szoríttassék. Az ezt követelő sokaságnak megmagyarázatott, hogy a törvény ellen a hatóságnak hatalmában nem áll a zsidókat, kiknek lakhatási engedelmek vagyon, e városból kitilthatni, és fel szól I íttatta k a követelők a csend, s rend megtartására, de nem szűntek meg a zsidók kiűzését sürgetni. Ezután felszólíttattak a követelők, hogy azok, akik a zsidók kitiltását kívánják, egy kérelemlevelet írjanak alá, de azok ezt megtagadták és csak a zsidók kitiltását kérték elhatároztatni. Minden felszólítás, csillapítás hasztalan lévén, s ellentállásra erő nem lévén, nehogy a közrend megzavartassék, a gyűlés kénytelenülve kimondotta, hogy a zsidóknak kiköltözni kell. Hanem azonnal a tömeg távoztával délutáni 4 órára ülés tartása rendeltetett, mely ülésben a beltanács a választó polgársággal tanácskozván, rendeltetések tétettek, hogy a zsidók akármi bántalmakkal ne illettessenek, vagyonok és személyek bátorsága megőriztessék ..." A március 27-én és 30-án jelentést tevő főbíró április 1-jén kapta meg a MOIB két nappal korábban keltezett rendeletét. Az aznap reggeli 8 órakor megtartott tanácsülésben kimondatta az időközben megalakult állandó választmánnyal, hogy a törvény védelmét élvező zsidókat senki se merje üldözni, a bezárt boltok megnyitását pedig azonnal engedélyezik. A miniszteri bizottmányt magabiztosan meg17 A pécsi zsidóellenes mozgalmak dokumentumaiból érdekes iratokat közöl a Baranyai Helytörténetírás, 1973., i. m. 306-311. o. 18 Perczel Imre másodalispán Batthyány Lajos grófhoz, Pécs, 1848. márc. 28. MOL. MOIB. ir. 1848: 111. sz. 19 Pintér Mihály főbíró a MOlB-hoz, Pécs, 1848. április 1. MOL. MOIB. ir. 1848: 100. sz. 20 Bernstein, i. h. 21 A MOIB. Pécs városához, Pest, 1848. márc. 30. és Perczel Imre másodalispánhoz, Pest, 1848. ápr. 2. MOL. MOIB. ir. 1848: 100., ill. 111. sz. 22 Perczel Imre másodalispán a MOlB-hoz, Pécs, 1848. ápr. 2. MOL. MOIB. ir. 1848: 164. sz. 23 Ld. 18. sz.
