Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SIMON V. PÉTER: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

A legsúlyosabb belügyi kérdés persze a jobbágyfelszabadítás maradt. A törvényes rendezés majd minden paraszti réteget ellenállásra késztetett. Zúgolódtak az őrnépek, mert földet nem kaptak, de őrszolgálatuk megmaradt, úrbériséget követeltek a majorságokban letelepített taksások, a zsellérek jobbágysorba kívántak kapaszkodni, a jobbágyok a közös használatú földek hasznát vitatták, meg a maradványföldek hovatartozását, s mindannyian sérelmezték, hogy az úgynevezett kisebb királyi haszonvételek, azaz a nádlás, vadászat, pálinkafőzés, borkimérés stb. továbbra is a földesurak kezén maradtak. Az önkéntes örökváltsóg jogán magukat megváltó jobbágyfalvak korábban lefizetett váltsága függőben maradt, a kormányzat csupán szavakkal fizethette ki a kárvallott parasztokat

4

. És hol maradt még mindazon veszteség, ami a század eleje óta sújtotta a parasztságot az uradalommal közös használatú rétek, erdők, legelők visszavételével?

5 A MOIB, majd az 1848. április 12-én Pesten összeült Batthyány-kormány úgy tudta, hogy Baranya vármegyének 91 négyzetmérföld területe és 251 552 fő lakossága van. Az abszolút lélekszám 132 480 magyar, 76 834 német, 41 000 szerb és 1238 zsidó lakosból állt. A magyarok és németek döntő többsége katholikus volt (174 480), ide tartozott a II. József reformjai nyomán görögkatholikussá vált szerbek többsége is, míg a magyar és német lakosság egy tetemes része evangélikus (7949) és református (53 248) volt. A nyelvi és vallási szempontból egyaránt asszimilálatlan szerbek elenyésző kisebbséget alkottak: 14 538 fő tartozott a pravoszláv egyházhoz.

6 A megyei birtokszerkezetet a Batthyány grófok, a pécsi püspökség és káptalan, a kamara és az egyházi alap uradalmai határozták meg

7

, a kis- és középnemesség száma a hosszas török elnyomás következtében még másfél évszázad elteltével is csekély volt

8

. A Pestről és Pozsonyból érkező hírek Baranyában is vegyes érzelmeket keltettek. A nép hangulatáról érkező első jelentés megnyugtató volt, amennyiben a félhivatalos Pesti Hírlap helyi levelezője valóságos népünnepélyről adhatott számot Mohácsról: „A városházánál tartott népgyűlésben a (pest!) 12 pont felolvastatott és elfogadtatott. A nemzeti zászló a vámház sarkára kitűzetett, a nemzeti kormány bizodalommal támogattatni, s őrsereg felállítatni határoztatott."

9 A március 17-i mohácsi rokonszenvüntetésre két nappal később a megyeszékhely felelt, a másodalispán által sebtében összehívott rendkívüli megyei közgyűlés azonnali hatállyal megvonta a bizalmat Baranya két konzervatív követétől, Somssich Páltól és Scitovszky Mártontól, hogy helyettük liberális honatyákat, Majthényi Józsefet és Perczel Miklóst, menesszen a végnapjait élő pozsonyi országgyűlésre.

10 A pozsonyi törvényhozás és a pesti forradalom iránti elkötelezettség természetesen egyáltalán nem gátolta meg a megyeszékhely polgárságát és a rájuk hallgató csőcseléket abban, hogy más vidékek nyomán azonnal ne vessék magukat a zavaros helyzetben védtelenné vált zsidóságra. Pécs város tanácsa március 27-én a „közönség nyomására" elhatározta, hogy az 1840 óta törvényesen befogadott helybéli zsidókat három napon belül a város elhagyására kényszeríti. A határozatot természetesen nem a városi tanács, hanem a kormány elkötelezettjének számító 4 Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp., 1971. és Ember Győző: Magyar parasztmozgalmak 1848-ban. Bp„ 1949. 5 Á baranyai vonatkozásokat alaposan tárgyalja Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal. 1711-1848. Bp., 1964. 6 Fényes Elek: Ungarn im Vormärz. Leipzig, 1851. 33-54. o. 7 Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest, 1836. 1. köt. 25-62. o. 8 Rúzsás, t. m. 24-40. o. 9 Pesti Hírlap, 1848. márc. 31. 10 Szüts Emil: Baranya megye 1848-1849-ben, in: Baranyai helytörténetírás 1973. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, Pécs, 1973., szerk. Szita László, 18. o.