Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

kodó korszellemként" értelmezte. Véleménye szerint a magyarságnak - ha nem akar lemondani a fejlődésről — olyan új életformát (intézményrendszert, politikai struktúrát) kell kialakítania, amely megfelel ennek a korszellemnek.

24 Az elemzett dokumentumokban olvasható fejtegetések nélkülözik a tudományos megalapozottságnak azt a mértékét is, amit az igényes propaganda szükségessé tesz. A megfogalmazások azt jelzik, hogy a NEP propagandistái, vezetői a gazdaság és a társadalom törvényszerűségeinek — akárcsak a polgári társadalomtudományok szintjének megfelelő - ismerete nélkül, a realitásokat figyelmen kívül hagyva mondtak ítéletet történelmi jelenségekről. Érvelésükre nem a tényszerűség és a logika jellemző, hanem a propagandisztikus célok, érzelmi hatások meghatározó szerepe. A „Nemzeti Egység" politikusai a „nemzeti eszme" mindenhatóságából kiindulva értékelték a múltat, hogy aztán a múlt ilyen célzatos minősítésével bizonyítsák alaptételük igazát. Ebben az „érvelésben" tehát a „nemzeti" mintegy axiómaként szerepel, ami nem szorul magyarázatra, ami mindenki számára egyértelmű és világos. Valamiféle fogalmi meghatározásra csak Béldi Béla tett kísérletet, de ezen is inkább a praktikus cél, mintsem a tudományos elmélyültség nyomai fedezhetők fel.

25 így a „nemzeti", mint öncél, mint önmagában véve jó, a magyarság számára hasznos és szükséges jelenik meg.

26 A nemzetközi pedig - a nemzeti ellentéteként — önmagában véve negatív jelenségként. A fogalmi pontosságot, a tényszerű és logikus érvelést a nemzet és a „nemzeti" egyfajta miszticizálásával helyettesítették, ami ködös megfogalmazásokba burkolózott. „Keresztény nemzeti" helyett „Nemzeti Egység" Az ellenforradalmi rendszer első éveinek hivatalos politikai ideológiája a „keresztény-nemzeti" államelv, amelyben mindkét jelzőnek azonos súlya volt.

27 A korszak elméleti igényű történeti, politikai műveiben, a sajtóban és a politikai levelezésben éppúgy ritkán olvasható a „nemzeti" jelszó a „keresztény" nélkül, mint az Egységes Párt szervezésével összefüggő dokumentumokban.

28 1919-20-ban még Gömbös Gyula is Magyarország keresztény és nemzeti szellemű újjáépítését tartotta fontosnak, s azért vállalt munkát a keresztény kurzus keretein belül.

29 Az 1932 októberében átkeresztelt kormánypárt új nevében még szerepel a keresztény jelző (Nemzeti Egység Pártja, Keresztény-Kisgazda- Földmíves és Polgári Párt). De a párt dokumentumai közül kizárólag a Szervezeti Szabályok címlapján, illetve 1. és 5. §-ában olvasható. A későbbiek során minden hivatalos kiadvány24 Béldi: Nemzetirányítás 3—6. 25 Béldi: Nemzetszervezés 3—4. 26 A NEP alakuló zászlóbontó gyűléseinek szónokai — az országos főtitkár által megfogalmazott — beszédükben lakonikus tömörséggel így fogalmaztak: „ ... mindennél és mindenkinél előbbre való a Nemzet. Ez az, amit a nemzet öncélúsága alatt értünk." Elnöki beszéd 1. 27 Magyarország története 8. 569—587. 28 Uo., továbbá Serfőző Lajos: A titkos társaságok és a konszolidáció 1922—1926-ban. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Acta Historica, tomus LVII., Szeged 1976. 3-60., Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon 1919-1921. Szerk.: Nemes Dezső. Szikra, Bp. 1956. (pl. 13., 68. a., c, 114. stb. sz. dokumentumok.) A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921—1924. Szerk.: Nemes Dezső, Szikra, Bp. 1956. 304-318. 29 Gömbös Gyula: Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és az ellenforradalomról. Bp. 1920. (Gömbös: 1920.) 47., 51-52., 57.