Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

ban csak a Nemzeti Egység Pártja nevet használták, s ezt nem pusztán a rövidség kedvéért tették. A „keresztény" jelző az 1933-1936 között kibocsátott NEPdokumentumokban egyetlen alkalommal sem fordul elő. Nemcsak a „nemzeti" párjaként tűnt el. Más megfogalmazásban vagy szövegösszefüggésben sem bukkanhatunk rá. E módosulást úgy tekinthetjük, mint az ország hatalmi viszonyaiban, szűkebben az uralkodó eliten belül lezajlott erőeltolódás türköződését a politikai ideológiában, illetve a propagandában. A 20-as évek ideológiájában a „keresztény" jelző többféle tartalmat hordozott. Részben antiszemitizmust, s ezen belül — a munkásmozgalom zsidó vezetését hangsúlyozva — antikommunizmust. Másrészt — de az előbbiekkel szorosan összekapcsolódva — „a tradíciókhoz ragaszkodó következetes konzervatív jobboldaliságot" is jelentette.

30 Az utóbbi értelmezés az uralkodó eliten belül különösen a katolikus klérus és a zömmel katolikus nagybirtokos arisztokrácia körében érvényesült. A gazdasági válság hatására felbomlott az a kompromisszumokon alapuló egység, ami az ellenforradalom erői között a konszolidáció éveiben létrejött, s melynek lehetőségét elsősorban a forradalmak leverésével, illetve megelőzésével kapcsolatos közös érdekük teremtette meg. A magyar gazdaságban, társadalomban és politikai életben - ugyancsak a válság nyomán — kiéleződő feszültségek polarizáló hatást váltottak ki. A társadalmi méreteket öltő, radikális formákban jelentkező elégedetlenség, a baloldali mozgalmak erősödése a hatalom szféráiban jobbratolódást eredményezett. Ez pedig megnyitotta a hatalomhoz vezető utat az uralkodó elit szélsőjobboldali elemei előtt. E bomlási folyamat és a végrehajtó hatalom vezetésének megragadása tette lehetővé számukra, hogy kísérletet tegyenek önálló politikai céljaik megvalósítására, arra, hogy megteremtsék hatalmuk megszilárdításának és kiterjesztésének feltételeit. A konzervatív erők azonban változatlanul olyan pozíciókkal rendelkeztek, amelyek birtokában megakadályozhatták e tervek realizálását.

31 Ebben az összefüggésben a „nemzeti" keresztény jellegének elhallgatása azt a gombosi szándékot fejezte ki, mely az úri középosztály radikalizmusát, önállósodási törekvéseit akadályozó konzervatív arisztokrata, illetve egyházi körök háttérbe szorítására és elszigetelésére irányult. A Tanácsköztársaság leverése után visszaszorított munkásmozgalom a harmincas évek elején nem erősödött meg annyira, hogy közvetlen veszélyt jelenthetett volna az uralkodó körök számára. Ez lehetővé tette az antí/commun/sta tartalmú „keresztény" jelző elhagyását. Gömbös már 1928-ban azzal a feltétellel kapott ismét bebocsájtást a kormánypártba és egyben hadügyminisztériumba, hogy felhagy antiszemita, fajvédő politikájával. A fajvédelem programjának felújításához miniszterelnökként sem rendelkezett elegendő erővel. Ez arra kényszerítette, hogy mellőzze az antiszemita tartalmú „keresztény" jelzőt. Sőt, a zsidóellenességet olyannyira nem vállalta a nyilvánosság előtt, hogy a zsidók több helyen tagjai, sőt vidéki vezetői lettek a volt fajvédők által vezetett kormánypártnak.

32 Nem is beszélve arról, hogy a zsidó nagytőke a Gömbös-kormány idején is maradéktalanul megőrizte gazdasági pozícióit, illetve azokat a társadalmi kapcsolatait, melyek révén Bethlen politikus gárdá30 Magyarország története 8. 570. 31 Stier Miklós: Uralkodó elit, kormányzati hatalom-kormányzó réteg a Horthy-korszakban, Századok, 1983. 2. sz. 434-443., Kónya: i. m.: 39-47. :!2 Baranya Megyei Levéltár, NEP havi jelentések 1933—1934. — a sásdi választókerületi párttitkár jelentése (1933. július), NEP 1936. - a hegyháti járás főszolgabírójának jelentése (1936. április 22.).