Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" a dualizmus időszakában (I. rész)

BARANYA VÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK „KÜLÖNLEGES ALAKULATAI" A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN (I. RÉSZ) TEGZES FERENC Az 1876:VI. tc. alapján megalakított közigazgatási bizottságok

1 munkájukat, testületi szerv lévén, ülésekben végezték. A törvények által hatáskörükbe utalt ügyeket általában plenáris ülésekben vitatták meg, és hoztak döntéseket felőlük. A közigazgatási bizottságnak nem volt joga a törvényben megfogalmazott hatásköreit önhatalmúlag átruházni más szervekre: kisebb testületre vagy éppen egyes tagjaira. Azonban, ahogy a polgári kori közigazgatás mechanizmusa fejlődött, ahogy a kormány és a minisztériumok egyre jobban kiépítették középfokú irányító-ellenőrző szakszerveiket a vármegyékben, úgy vált a közigazgatási bizottság hatásköre egyre szélesebbé, átfogva közigazgatási szempontból a megyék életének minden területét. Szükségszerűvé vált, hogy a testületi munka, a plenáris ülés ne veszítse el hatékonyságát a megsokszorozódott feladatkörök ellenére sem, s ugyanakkor a szakszerűség se szenvedjen csorbát. Ez tette szükségszerűvé, hogy a vármegyei közigazgatási bizottság kisebb egységekben döntsön olyan ügyekről, amelyeknek megtárgyalása a teljes ülés munkáját nagyon leterhelné. így jöttek létre a törvényekben meghatározott módon a „különleges alakulatok", amelyeket hol albizottságnak, hol választmánynak, hol pedig küldöttségnek neveztek. Dolgozatunk címéül is azért választottuk a „különleges alakulatok" kifejezést, mert úgy éreztük, hogy jobban össze tudjuk fogni így a sokféle elnevezésű kisebb közigazgatási bizottsági egységeket. Ezekről a vármegyei „különleges alakulatok"-ról mind a korabeli szakirodalom, mind a legújabb igazgatástörténeti munkák alig ejtenek szót. Mindegyik csak azt jegyzi meg, amit már a fentiekben már megemlítettünk, hogy a „közigazgatási bizottság részben teljes ülést tart, egyes konkrét szakvonatkozású ügykörökre vonatkozólag azonban részben különféle albizottságokban intézkedik".

2 1 A vármegyei közigazgatási bizottságokra vonatkozó fontosabb irodalmat lásd: Tegzes Ferenc: Baranyavármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában. In: Baranyai Helytörténetírás 1982. Szerk,: Szita László. Pécs, 1983. 145. p. 2 Vörös Károly: A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Bp. 1956. MOL. 18. p. Kmety Károly: Magyar közigazgatási jog. Bp. 1902. 130. p. Egyed István: Közjogi alapismeretek. Székesfehérvár, 1927. 93. p. Asztalos László-Csizmadia Andor—Kovács Kálmán: Magyar állam- és jogtörténet. Bp. 1972. 434. p. Gruz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége. Eger, 1977. 33. p. Csizmadia Andor: A közigazgatási bizottság a polgári állam szervezetében. In: Jogtörténeti tanulmányok II. Bp. 1968. 124. p. Kolossváry Szabolcsné: A magyar erdőgazdaság történelmi fejlődése. In: Az erdő gazdálkodás története Magyarországon. Bp. 1975. 54. p.