Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Rozs András: A sellyei uradalom javai 1747-ben

A SELLYEI URADALOM JAVAI 1747-BEN ROZS ANDRÁS A török kiűzésétől Mária Terézia úrbérrendeletéig terjedő időszak Baranya megyei történetéről még korántsem teljes az eddigi helytörténeti kutatások eredményezte összkép. A források szűkössége miatt a kutatások a megye területének csak néhány pontjára, történetének csak néhány vonatkozására koncentráltak ebből a történeti korszakbói, szemben az eredeti kútfőkkel jobban ellátott 18. század végi és 19. századi történeti korszak feldolgozásaival.

1 Feltétlenül szükségesnek tartjuk tehát, hogy a helytörténetkutatók munkáját minél több, a 18. század első felében keletkezett olyan történeti forrás közreadásával segítsük, melyek Baranya megye uradalmainak, községeinek — még a birtok- és úrbéri rendezések előtti — társadalmi és gazdasági állapotát jól tükrözik. Ezért ismertetünk az alábbiakban egy 1747-ben készült, a sellyei uradalom gazdasági helyzetét leíró összeírást, mely a Batthyány-Montenuovo uradalom iratainak rendezésekor került a kezünkbe.2 Az összeírás címe: „Conscriptio Arendae in Inclyto Dominio Batthyaniano Selylyeiensi Pro Anno 1747", azaz szabad magyar fordításban:'

5 ,,A javak, jövedelmek és járandóságok összeírása a tekintetes sellyei Batthyány-uradalomban 1747 évre.'"* Az összeírás elkészítésének okáról, céljáról, megírásának körülményeiről, az összeírást végzők személyéről, beosztásáról maga az irat semmi támpontot nem nyújt, mivel sem aláírás, sem pontos datálás, sem megjegyzés nem kapcsolódik hozzá. Az irat 54 (számozatlan) lapból áll. Előbb az uradalom egy birtoktestbe tartozó községeinek rovatokba foglalt adatait közli a conscriptor, majd az adott községről (községekről) írt szöveges ismertető következik. A táblázatok eredetileg latinul írt rovatai a következők: név, telkes gazdák száma, telkes gazdák nős fiai vagy/és testvérei, telkes gazdák nőtlen fiai és fivérei, házas zsellérek, hazátlan 1 Lásd: A Baranyai Helytörténetírás. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve, Pécs 19ó91984. évi köteteinek vonatkozó tanulmányait. 2 A sellyei uradalom a 18. század második felétől a bólyi uradalommal közös igazgatás alá került, így iratait is a németbólyi uradalmi levéltárban őrizték meg. A Batthyány-Montenuovo uradalom iratai ma a Baranya Megyei Levéltárban találhatók. 3 Baranya megyei Levéltár (továbbiakban BmL). A Batthyány-Montenuovo uradalom bólyi levéltára. I. A bólyi és sellyei uradalom központi igazgatása. 198. A bólyi és sellyei uradalom összeírásai, 1700-1747. 4 Az „árenda" fogalmának szélesebb értelmezését használva. Jelenti itt az olyan jobbágyi javakat, melyekből jövedelem származik, s melyek után fizetség, azaz szolgáltatás jár a földesúrnak. Az összeírás több esetben az összes járandóságra - természetbeni, pénz — érti az árenda fogalmát, máskor csak pénzbeli szolgáltatást, tehát cenzust ért alatta, olykor pedig — a leginkább elterjedt — haszonbér, bérlet értelemben használja.