Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941-1949 között (II. rész)

Borjádon kivétel nélkül részt vesznek a demokratikus megmozdulásokon. A pártokkal szemben tartózkodóak. A politikai megmozdulásokat figyelik, elmennek azokra, de aktivitást már nem fejtenek ki. Hímesházán és Szűrön szorgalmasan dolgoznak, de a szövetkezeti gazdálkodásnak esküdt ellenségei. Álláspontjukat nyíltan nem hirdetik, passzív, meghúzódó magatartást tanúsítanak. Bárban két MDP-tag van közöttük, de valamennyien beilleszkedtek az adott helyzetbe. Hercegszabaron 6 MDP- és 1 NPP-tag mellett 43 passzív telepesről tudnak, 2 pedig, aki a Felvidéken kulák volt, kimondottan reakciós. Udvar községben mind a 8 család passzív, a „reakció felé hajlik". Lánycsókon az áttelepületk mintegy 10%-a tett politikai hitvallást, a többiek passzívak. Majson erősen nehezményezik, hogy a telekkönyvezés még nem történt meg, ugyanez a helyzet Nagynyárádon is. Mindkét községben többen vannak olyanok, akik a Csehszlovák Kommunista Pártnak tagjai voltak, ők most MDP-tagok. Az áttelepültek a szövetkezetekben, a népfrontban, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Szövetségében képviselve vannak. A szövetkezeti gazdálkodástól húzódoznak. Somberekén és Görcsönydobokán az érkezettek fele érdeklődik a politika iránt, a másik fele passzív. Ellenséges politikai tevékenységet nem fejtenek ki. Versenden és Szajkón mintegy 15%-uk támogatja politikai berendezkedésünket, 60%-uk passzív, 25%-uk kimondottan ellenséges. A nyugati rádiók adásából azt következtetik — ez a felvidékiek és a németek között elterjedt — mindenki visszatérhet a maga lakóhelyére és régi vagyonát visszakapja. A pártéletbe történő bekapcsolódásuk azért is tartózkodó, mert úgy tudják, azért telepítették ki őket, mert Jaross pártját támogatták. Emiatt a jövőben nem akarnak semmilyen politikai párthoz tartozni. A Pécsi járásban élőkről a főjegyző összefoglaló jelentést adott. Szerinte a felvidéki lakosság a politikai megmozdulásokon részt vesz, túlnyomó részben a földművesszövetkezetek vezetőségeiben, a népi szervekben és a községi elöljáróságokban vállalnak szerepet. Mintegy 15%-ukat véli MDP-tagnak. A néhány községben észlelhető passzív magatartásuk okát, a magyarságukban esett csorbaként fogja fel. Antidemokratikus (ellenséges politikai) magatartást sehol sem fejtettek ki. A passzivitás Orfű, Tekerés, Kozármisleny, Nagyárpád községekben tapasztalható. Orfűn és Tekeresen semmiféle megmozduláson nem jelennek meg. Ezt visszatérési szándékukkal magyarázzák. A Nagyárpádon és más községekben élő gazdagabb réteg a nagyüzemi gazdálkodástól idegenkedik. Szorgalmasan dolgoznak, a mezőgazdasági munkát mintaszerűen végzik. Adófizetési kötelezettségüknek pontosan eleget tesznek. A Pécsváradi járásban az elkülönülés okát abban látják, hogy az áttelepítettek többsége szentül hiszi, előbb-utóbb visszakerülnek elhagyott lakóhelyükre. A mostani állapotot csak átmenetinek tekintik, elsősorban a földműves foglalkozásúak. Mindentől elzárkóznak, ami őket ide köthetné. Tartózkodnak minden beruházástól, csak egymásközt házasodnak stb. Számolnak azzal is, hogy a kitelepítettek, illetve a birtokaikból kimozdított németség helyzete is lényegesen megváltozik, birtokaikat visszakapják, illetőleg visszatérhetnek eredeti lakhelyükre. Emiatt nem egy esetben tapasztalható, hogy a felvidéki magyarság a német lakossággal jó viszonyban él, a németben nem lát ellenséget, sőt sorsában az övéhez hasonlóságot fedezett fel.