Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941-1949 között (II. rész)

Az áttelepítettek nagy része a Kisalföldről származik, lényegesen gazdagabb vidékről, mint amilyen Baranya. Ingóságaikat magukkal hozták, így nem egy közülük igen jó viszonyok közé került itt is. A telepes lakosság viszont földhözragadt szegény, így közöttük nemegyszer a felvidékiek jó módja miatt nézeteltérés támadt. A napi politikától általában tartózkodnak, csakúgy, mint minden közéleti tevékenységtől A Kisalföldön a legtöbben igen jó viszonyok között éltek, nagyszerű birtokokkal rendelkeztek, többnyire tagosított birtokon gazdálkodtak, fejlettebb termelési módot folytattak. Itt is úgy kívánnak gazdálkodni, mint odahaza. A politikai viszonyokat nem értik, nekik ez idegen, az 1920-1938 közötti szlovákiai demokráciát tartják megfelelőnek, emberhez méltó életformának. Általában fegyelmezettek, polgári kötelességeiket teljesítik, de a helyi viszonyokhoz nem tudnak a kívánt mértékben asszimilálódni. A Siklósi járásban Beremenden élt 20 család. Közülük 4 az MDP tagja, de a többiek sem estek politikai kifogás alá. A Szentlőrinci járásban élők magatartását a járási főjegyző teljesen kielégítőnek minősítette. A Villányi járásban Bezedeken és Lippón a felvidékiek szövetkezeti tagok, hangulatuk jó, a politikai mozgalmakban részt vesznek. Némeímárokon és Lapáncsán a legtöbben szövetkezeti tagok. A Magyarbólyban élő 3 család mindentől távol tartja magát, idegenként élnek. Újpetrén és Kiskossán semmibe sem kapcsolódnak bele, mindössze néhány Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége tag van köztük. Nem tudnak a község többi lakójával kapcsolatot teremteni. A főjegyző megítélése (érzése) szerint többnek tartják magukat a többieknél, lenézik bizonyos mértékben őket. Az EPOSZ (Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége) területén azonban már megindult a kapcsolatfelvétel. Vókányban ugyancsak az ifjúsági mozgalom (EPOSZ) területén jelentkezett az összefogás, de az idősebbek mindentől távol maradtak. Miután nincsenek pártban, a vezető pozíciókból kimaradtak, ezért sértve érzik magukat. Villányban jó a hangulat, általában minden politikai mozgalomban részt vesznek. Legtöbbjük belépne az MDP-be, ha erre a tagfelvétel zárlatának megszűnésekor mód nyílik. Villánykövesden 2 család kivételével teljesen passzív magatartást tanúsítanak. Nem tudnak a község lakóival egybeolvadni, idegennek érzik magukat. Kisjakabfalván jó a hangulat, részt vesznek minden politikai megmozduláson. Mohácsra 5 iparos, 1 kereskedő és 1 kereskedelmi ügynök, valamint 8 földműves és ezek családjai települtek. A városban élők politikai pártnak nem tagjai, a Mohács-szigetiek, akik földműveléssel foglalkoznak, a parasztpártnak a tagjai. Politikai szempontból kifogás alá nem esnek. A szlovákiai magyarság nagy része nem maradt az első letelepítés helyén. A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége megyei titkársága iratai között talált, Baranya vármegye telepes községeiről készített kimutatás szerint a felvidéki áttelepítettek (családok) száma meg sem közelíti az ideérkezettekét. (10. sz. mell.) Az elvándorláson kívül (más területekre és a városokba költöztek sokan) magyarázata ennek az is, hogy itt csak a földhöz jutásban részesülteket vehették figyelembe. Az iparosok, kereskedők és más foglalkozásúak itt nem szerepelhetnek.

20 20 Bm.L. Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége Megyei Titkárságának iratai. Szám és dátum nélkül az 1949—1951 -ig terjedő iratanyagban, 2. cs. „Kimutatások".