Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

nek kell lennie, s a legtávolabbról sem szabad azt a látszatot kelteni, mintha a megegyezés kényszerhelyzetben történt volna. A tótság a múltak után amúgyis bizalmatlan velünk szemben, adjunk nekik garanciát arra, hogy a megegyezést, ha már megkötjük, tisztességgel álljuk is. C) NYILATKOZAT (A magyar kormány deklarációja a tót autonómia ügyében) A keresztény demokrácia alapján álló Magyarország származásra való tekintet nélkül minden polgárának szabadságát és jogát egyformán tiszteli, elismeri és ezt meg is védi. Áthatva a keresztény morálban gyökerező ezen felsőbb igazságtól, a népek önrendelkezési jogának alapjára helyezkedik. Lemond a történeti jogcímről s perdöntő igazságnak a népeknek szabad, minden idegen befolyástól mentes akaratát tekinti. Bízva az igazság el .nem múló erejében, a magyar kormány meg van győződve, hogy az erőszakosan elszakított részek népeinek szabad akaratmegnyilvánítása csak ideig-óráig nyomható el. Abban sincs kétsége, hogy ezek a népek, ha majd megint dönthetnek sorsuk felett, vissza fognak térni az anyaországhoz, melyhez őket az ezeréves múlt közös emlékei és a gazdasági lét közös érdekszálai fűzik. A kormány kötelezően kijelenti, hogy minden nép szabad fejlődését elősegíti és intézményesen biztosítja. A felvidéki tót nép képviselői a magyar kormányhoz fordultak kívánságaikkal, melyeket mi méltányosaknak és jogosaknak ismerünk. Addig is, míg a tót autonómiáról szóló s a magyar minisztertanács 1920. január hó 9-iki ülésén egyhangúlag elfogadott tervezet alapelveinek törvényes formát adhat, a magyar kormány a tót népnek a következő ünnepélyes deklarációt teszi: A magyar állam a tót nép hivatott képviselőivel történt előzetes megállapodás és a mértékadó tényezők meghallgatása után elhatározta, hogy Felsőmagyarország tótlakta részeinek (Szlovenszko) széleskörű autonómiát biztosít. Az autonómia tárgyai mindazon ügyek, melyek a vallás, közoktatás, közművelődés, belügyi igazgatás és az igazságszolgáltatás (a legfelsőbb bíróságok kivételével) keretébe tartoznak. A szlovák nép autonóm ügyeit autonóm szervek útján intézi, melyek egyrészről a tót nemzet autonóm gyűlése, másrészről a tót kormányzóság. Az országos ügyek intézésére a szlovák nép számarányának megfelelő képviselőket küld a magyar országgyűlésbe és a magyar kormányban tót minisztériummal van képviselve. A tót területekről sorozott ezredek ezrednyelve a tót, és a tót nemzeti szín használata is meg van engedve. Minden, az autonómia értelmezéséből származó vitás kérdés egy külön független bíróság döntése alá tartozik, melynek összeállításánál a nemzeti szempontból való pártatlanság a legmesszebbmenő biztosítékban részesül. A tót nép autonómiája a magyar alkotmányba becikkelyeztetik és a koronázó oklevélben is biztosíttatni fog. A magyar kormány a tót népnek önként megadott ezen jogokkal egy szebb, boldogabb jövő megalapozását reméli. Semmi kétségünk nincs aziránt, hogy a világháború által megbontott egyensúly helyreálltával a tót nép magyar testvéreivel érzelmi közösségben és egyetértésben fog hozzálátni a keresztény eszméktől áthatott új Magyarország kiépítéséhez. Adja Isten, hogy úgy legyen. A MAGYAR KORMÁNY 4044/1919. M. E. SZ. RENDELETE A NEMZETI KISEBBSÉGEK EGYENJOGÚSÁGÁRÓL A magyar kormány a nemzeti kisebbségek egyenjogúságának haladéktalan érvényesítése végett a következőket rendeli : 1.§ Magyarország minden állampolgára teljesen egyenlő jogú. Valamely nemzeti kisebbséghez való tartozásból előny vagy hátrány senkire sem háramolhat.