Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

már közhírré akarták tenni, amikor ezt mi megakadályoztuk, s azt hisszük, ez az értekezlet is sanctionálni fogja, hogy meggátoljuk a közhírré való tételét. Kéri részletes tárgyalás alá való vételét. A legközelebbi ülésen szándékában van újból felvetni a dolgot, úgy hogy azok számára is meg legyen adva az alkalom, hogy hozzászólásukat és véleményüket kifejtsék, kik ma nem voltak itten. Okolicsányi László: Illusztrálásául annak, hogy a Liga jogosan gondolhatta, hogy a nemzetiségi vezérférfiak ezen az alapon állanak, felolvassa Jehlicska levelét.

71 Kmoskóval ezelőtt hat héttel beszélt, aki neki azt mondotta, hogy ugyanezen az alapon áll, mint Jehlicska. Bobula: Jehlicska nem bolond, ó' rá akarta bírni Jehlicskát, hogy jöjjön vissza Budapestre, hogy tárgyaljon itten, de Jehlicska ott ül Zakopanéban és 4 pontból álló ultimátumot küldött Pestre címezve egyenesen Horthynak.

72 Jehlicska most azt mondja, hogy ő Hlinka

73 képviselője, de ő nem hiszi ezt. Okolicsányi László: Ezzel a kérdéssel függ össze az is, hogy Dvorcsák nyíregyházi képviselősége ellen Gálocsy állást foglal. Ö maga szintén oly értelmű felvilágosításokat adott a nyíregyháziaknak, hogy Dvorcsák megválasztása nem kívánatos. Jehlicska fenti levele Tótföldön nagyobb példányszámban kiment, úgy hogy a Felvidék egyes helyein ismerik a Jehlicska féle programot és jogosan úgy tudják, hogy Dvorcsák és Jehlicska e kérdésben együtt vannak. Dvorcsáknak Nyíregyházán történt megválasztása a Felvidéken igen rossz vért szült, mert úgy veszik, mintha a magyarság elfogadta volna Dvorcsákék autonómiatervezetét. Hayde: A nemzetiségi minisztériumban egy értekezleten — úgy általánosságban — előttünk is ismertették az autonómia tervezetét, de hogy az oly intézményekkel legyen lefektetve, mint ahogy az valójában ebben a tervezetben van, azaz valójában különálló ország legyen, arról egy szót sem szólottak. Hiszen éppen azon fordult meg ott a beszélgetés, hogyan lehet a kérdést területi autonómia megadása nélkül megoldani. Ö akkoriban szintén kérte a tervezetet, de most már érti, hogy nem kapták meg. Seltenreich: Pár héttel ezelőtt Dvorcsákkal volt együtt egy ülésen és ott szóba került a tót autonómia. Ezt a tervezetet akkor ő nem ismerte, éppen ezért megkérdezte Dvorcsáktól, hogy mit ért ő tót területi autonómia alatt? Elfogadható magyarázatot nem adott, azonban azt mondotta, hogy anélkül nincs megoldás. Az egész magyarázata azonban valójában alig volt 10—12 szó. Amire ő azt mondotta, hogy az autonómia-kérdésben ő még mindig nem lát tisztán és kijelentette egyúttal, hogy a felvidéki németek nem fogadják el az autonómiát. Közvetlen előtte volt Bleyernél, és nála is megpedzette a dolgot. Bleyer akkor kijelentette, hogy nem kell félni, a németek jogai biztosítva vannak teljesen. Azonban most, hogy látta a tervezetet, absolute nincs megnyugodva és így most annál is inkább helyesnek tartja azt a rövid nyilatkozatot, amit már írásban beadtak a Ligának, azt ti. hogy semmiféle területi autonómiát nem akarnak Magyarországgal szemben, de ha a tótok kapnak, akkor majd igenis ők is kívánnak. Oly absurdumnak tartja az egész tervezetet, hogy ha ez a felvidéki németségnek tudomására jut, akkor azok mindent elkövetnek, hogy ez meg ne valósuljon. Gálocsy: Hála Istennek ez már meghaladott álláspont, bár a nemzetiségi miniszter még görcsösen ragaszkodik hozzá, úgy annyira, hogy meg is támadta a Ligát, hogy a tervezet ellen állást foglal. De tisztán csak a nemzetiségi minisztérium kis szigete az, amely ezen az állásponton van, ti. 8 héttel ezelőtt Kmoskó még kifejezte ragaszkodását a tervezethez. Bobula: Szerinte Tvrdynek nem ez az álláspontja; jó magyar embernek tartja és nem Hlinka jó barátjának. Gálocsy: Egy közbevetett szóra kijelenti: ki van zárva, hogy Kutkafalvy rossz néven vette volna a múlt gyűlésen történteket, mert hiszen a gyűlés után egy jó óráig itt volt és tovább tárgyalt. Különben is, mióta Magyarországon ruthének vannak, nem fordult elő soha magyarság és ruthénség között ellenérzés. 71 Lásd a 61. jegyzetet. 72 Jehlicska nem négy, hanem hét pontban foglalta össze az általa Zakopanéban alakított Szlovák Nemzeti Tanács álláspontját: ha a magyar kormány csapatai felszabadítják a cseh megszállás alól a szlovák földet, egy hónap múltán át kell adnia ott a hatalmat a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, ez hivatott dönteni arról, hogy e terület Magyarországhoz csatlakozzék, vagy Lengyelországhoz, vagy önálló állam legyen. Magyarországhoz csatlakozás esetén politikai, katonai és közigazgatási autonómia illeti meg ezt a területet. (J. Krámer i. m. 49-50. I.) 7?

' Hlinka András a csehszlovákiai autonomista Szlovák Néppárt (Slovenska Ludova Strana) vezére. —