Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

hettek az egész németség nevében, ök nem is törődtek mással, csak saját szűkebb érdekeikkel. Ekkor Bleyer felelt nekik/*'" és visszautasította azt, hogy az egész németség szavának adott volna kifejezést. Brandsch a nagynémet körökkel volt rsszeköttetésben. Én láttam és jelentettem már akkor, hogy baj készül. Brandsch pángermán volt teljesen. Ettől megijedtünk. Tudtuk Herczeg Ferenccel együtt, hogy nemcsak hazánknak, hanem népünknek is baja lesz. Tudtuk, hogy a tradicionális politikát elhagyva, feltétlenül elveszítjük azokat az erőket, amelyeket nekünk a magyarbarát politika biztosított a múltban. 1918. november 1-én azért, hogy a németség vezetése <ne kerüljön a túlzók kezébe, Bleyer elnöklete alatt megalakítottuk a hazai német néptanácsot/'

5 Ennek programmja volt 1. Magyarország területi integritásához való feltétlen ragaszkodás, 2. az 1868: XLIV. tc. végrehajtása. Velünk szemben állott a másik tábor/

10 melyet az akkori kormányhatalom egész erővel és sok pénzzel támogatott. Mi azonban tudtuk, ha nem is tudtunk velük közlekedni, hogy a hazai németség 90%-a mellettünk áll. A másik tábor programja volt a teljes nemzeti autonómia, külön Landtaggal. Később a választásokat Nyugatmagyarországon ki is írták. Magyarországot akkor gauokra akarták felosztani: Nyugatmagyarország, Mittelgu, Swäbische Türkei, Bácska, Bánát, Zipsergau és szász-gau, és az országban mindenütt gauokba tömöríteni a 'németeket. Ezen gondolat ellen Bleyer lépett fel. Fellépett akkor, amikor nem volt szabad beszélni a kormány ellen. Kalandorpolitikának minősítette ezt a törekvést és a magyarság részéről nem volt senki, aki őt harcában támogatta volna. Egyedül Rákosi Jenő mozdult meg/'

7 A többi sajtó hallgatott. így volt ez az egész Károlyi-éra alatt. Felmentem én ekkor Batthyányhoz

48 bejelenteni, hogy a központból kiküldött alldeutsch agitátorok járják a nyugatmagyarországi falvakat. 1918-ban általános agitáció folyt. Wolff és Wollinger vezették/'

9 Kértem Batthyányi, hogy tegyen valamit. Azt felelte, hogy éppen olyan kevés hatalma van, mint jómagámnak. így fejlődött a nemzetiségi kérdés. így alakult ki Nyugatmagyarországon a magyarellenes német öntudat. Reálpolitikát csináltak. Ott a múltban nem volt ilyen megmozdulás. A német nyelvet Nyugatmagyarországon akkor nem tanították az állami iskolákban, de nem tanították a felekezeti iskolákban sem, amennyiben rászorultak a magyar állam támogatására. A lefolyt 10 év alatt nagyobb nemzetiségi mozgalom nem volt, a helyzet tarthatatlanságát azonban az igazolja, hogy annál nagyobb erővel tört ki. Az analfabéták száma is megszaporodott. Az én falumban

50 is nőtt a számuk. És ennek pedagógiai oka van. Mikor nálunk német nyelven tanították a gyermekeket, akkor a gyenge tehetségűek is előrehaladtak. Mikor magyarul kezdték a tanítást, akkor a gyenge tehetségűek nem tudták követni a többit. Ez az állapot a 90-es évek közepén kezdődik. A 80-as évek elején Fehéregyházán német volt a tanítási nyelv, még a magyar történelmet is németül tanították. Magyarra megtanultak jól fordítani. Ha a gondolatokat szóban és írásban nem is tudták kifejezni, mint ahogy azt az Apponyi-törvény követelményként felállította, de szívben-lélekben magyarokká váltak. Ha aztán elküldtek bennünket Csornára, ott három hónap alatt teljesen megtanultunk magyarul. Az alapot tehát megadta a német tannyelvű iskola is, de megadta hozzá a magyar nemzeti szellemet is. A háború nagyon megérlelte a német nemzeti öntudatot. Már a háború alatt felállították a következő programot: akarjuk a német tannyelvet az iskolákban, természetesen a magyar nyelv tanítása mellett; akarjuk, hogy a nép úgy a közigazgatásban, mint a bíróság előtt saját nyelvével élhessen. Ennek természetes folyományaként akarjuk, hogy az idézéseket német nyelven is kapják. Az utóbbi ma már Nyugatmagyarország legtöbb helyén végre is van hajtva, mert az idézések magyarul és németül mennek szét. Múlt év augusztusában elhatározó időket élt át Nyugatmagyarország. Már 9-én ott voltam.

51 A helyzet szomorú volt. A nép Ausztriához kívánkozott. Ezt mondották a kapuváriak is. A kommunizmus volt ennek az oka. Az osztrákok is erősen dolgoztak; agitátoraik hirdették, hogy a hozzájuk való csatlakozással a magyar elnyomás meg fog szűnni. Három hónapon keresztül tartottam népgyűléseket, s ez alatt szomorú tapasztalatjaim voltak. Németújvárra egy Haffner nevű, odavaló magyar katonatiszt bevonult és kitűzte az a11 44 A Huber János szerkesztette Neue Post 1918. október 27-i számában. 45 Deutschungarischer Volksrat. 46 A Brandsch elnökletével 1918. november 10-én megalakult Deutscher Volksrat für Ungarn. 47 Rákosi Jenő lapja a Budapesti Hírlap volt. 48 Batthyány Tivadar gróf, a Károlyi-kormány belügyminisztere. 49 Wolff Albert és Wollinger Károly. 50 Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen). 51 Tehát nyolc nappal a Tanácsköztársaság bukása után.