Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

deutsch zászlót. A főszolgabíró teljesen behódolt, sőt egy éppen ott időző őrnagy is, igaz, hogy csak két csendőrje volt. Egy hét múltán voltam ott és beszéltem ugyanannak a népnek. Elmondottam nekik, hogy mi minden fűz bennünket Magyarországhoz, hogy itt jobb a gazdasági megélhetésünk. A magyarok megadják, hogy németül tanulhatunk majd az iskolában, természetesen ebből folyik, hogy magyarul is megtanuljanak. Már ekkor mondottam, hogy a magyar állam koncedálja azt is, hogy a közigazgatás előtt ha németül akarnak beszélni, akkor németül is beszélhetnek. A hatás az volt, hogy nekem adtak igazat. Ezt ők már autonómiának értették. S így volt ez végig. Ahol csak autonómiát említettem, mindenütt csakis ezt értették alatta. A nép területi autonómiát nem kívánt még akkor sem, amikor a legrosszabb helyzetben volt. Kétségtelenül fogalomzavar van az autonómia értelmezése körül. A nép .attól is tart, hogy ha nyelvi jogai biztosíttatnak, vajon be fogják-e azt tartani. Nyíltan hirdetem, hogy a 68-iki törvény végrehajtása elegendő, a nép ezt tekinti autonómiának, s nem ragaszkodik egyébhez, csak a nyelvéhez. Olyan alkalmazottakat kíván, akikkel saját nyelvén tárgyalni tud. Ez a közigazgatásban ma végre is van hajtva. Bajok több helyen voltak, ahol a főszolgabíró nem tud németül. Ezek helyébe tetettünk olyanokat, akik írásokat németül is tudnak kiállítani. A bíróságoknál nehezebben megy az átalakulás, bíróságoktól még ma is magyarul kapnak idézést és határozatokat. Azt mondják ,hogy ezek családapák, nem lehet őket egyszerre tönkretenni.

52 Kayser: A nemzetiségi kérdés tárgyában tárgyalt az igazságügyminiszter úrral.

53 Az 1868: XLIV. tc.-ben az van, hogy a királyi bíróságok nyelve az államnyelv. Midőn az igazságügyminisztériumban a német nyelven való bíráskodás ügyében érdeklődött, ott azt mondták, igyekezzünk inkább tolmácsokkal dolgozni. A nemzetiségi miniszter és a kormány azon az állásponton van, hogy a nép elégedetlen. Ennek fő oka, hogy a nemzetiségi területen igen sok olyan alkalmazott van, akikben nincs meg a kellő intelligencia a nemzetiségek érdekeinek átértésére. Láttam az igazságügyminisztériumban, hogy nagyon fáznak a német nyelvű bíráskodástól. Gálocsy úr azt mondotta, hogy nem szabad többet igényelni, mint amennyit a magyarság megadhat. Mi nem is ígértünk többet. Mi önkormányzat alapján nem állottunk. Sőt üldöztek akkor, amidőn nem mentünk bele. Megfenyegettek a Deutsches Tageblattban,°

4 és felhívták a kormány figyelmét még letartóztatásunkra is. Mi becsületes emberek vagyunk, népünket nem csaphatjuk be. Nagyon jól tudjuk, hogy népünket előre visszük azzal is, ha nyelvét biztosítjuk, de továbbra is a magyar hazának szolgálunk legjobb tudásunkkal. A nyelvi kielégítést végre kell hajtanunk, mert különben nemcsak a mi presztízsünk, hanem a magyarság presztízse is szenved. A németség nemcsak Nyugatmagyarországon gondolkodik így, hanem Délmagyarországon is. Huber: Én, Blaskovics, Herczeg, Bonitz már gróf Tisza Istvánnal tárgyaltunk minimális követelésünk végrehajtása tárgyában. Már Tiszával megegyeztek, hogy a magyar állam kebelén belül védessék meg a nemzetiségi nyelv. Arra kéri az értekezletet, ne lássanak semmit abban, midőn Buda vidékén a német nyelvet terjesztik. Főképp ne lássanak ebben magyarellenes törekvést. Ellenesetben eltaszítanák magunktól a nemzetiségeket, és akkor éppen az integritási Liga állott útjában Magyarország integritásának. A nyelvi kielégítést minimumként végrehajtani. A budai hegyek német lakossága nem akar egyebet, csak a német nyelvet. Ök azt mondják, hogy olyan iskolát akarnak, ahol megtanulhassák a német nyelvet. A tantárgyak egy részét tanítanák azonban csak németül, másik részét magyarul. Ily módon mindkét nyelvet el fogják jól sajátítani tudni. Olvasás, írás, számtan németül is, magyarul is taníttassék. Gálocsy: A 209494. sz. rendelet mást mond.

56 Különben ez ellen éppen a nép között nagy ellenkezés van. Huber: Éppen ellenkezőleg. Ragaszkodnak hozzá! Magyarország történeti határait csakis így lehet visszaállítani. Mit akarnak inkább? Nyomorék Magyarországot, amint ma van, •^

2 Ti. azáltal, hogy elbocsátják őket, mint a nemzetiségi lakosság nyelvét nem tudókat. 53 Ferdinándy Gyulával, a Simonyi-Semadam kormány igazságügyminiszterével. 54 A Deusches Tageblatt a Brandsch-féle Volksrat lapja volt, amely a Károlyi-kormány bizalmát és támogatását élvezte. 55 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 209.494'1919. B/ll. számú - a nemzeti kisebbségek miniszterével egyetértőleg kiadott — rendelete, a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról szóló 4044/1919. M. E. sz. kormányrendelet 12., 13. és 14. §-ai alatt foglalt, és az állami és községi kisdedóvodákra, elemi népiskolákra és ismétlőiskolákra vonatkozó rendelkezések végrehajtása tárgyában. Kelt 1919. december 23-án; megjelent a Budapesti Közlöny 1919. december 28-i számában.