Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)
Az „alkalmasság" az egyes hivatalok betöltésére vonatkozó alkalmasságot jelentette, mert az adott hivatalok ellátása bizonyos képzettséget, a tisztség ellátására való felkészültséget és jártasságot kívánt (más alkalmassági feltételnek kellett például megfelelni a jegyzőnek és más feltételeknek kellett megfelelni az esküdteknek). Ezt alátámasztandó, a vármegyében az 1701. febr. 20-i tisztújításon nem választottak jegyzőt, mert nem volt a hivatal ellátására alkalmas személy, így a jegyzői tisztet továbbra is a volt jegyző, az újonnan megválasztott alispán tölti bel» 2 . A „cselekvőség" mint alkalmassági feltétel minden megválasztott vármegyei tiszt részéről a közügyek intézése során szükséges aktivitást kívánta meg. Az említett két feltételen túl, csak a vármegyei adószedői hivatal betöltése kapcsán írtak elő további feltételt, azt, hogy az adószedő birtokos nemes legyen 103 . Jelölésre, jelöltállításra csak két ízben kapunk bővebb tájékoztatást a vármegyei jegyzőkönyvekből: az 1701. febr. 20-án végbement tisztújításon az alispáni tiszt betöltésére három jelöltet állított a megye főispánja, az 1701. máj. 21. és 23án tartott közgyűlésen szintén a főispán által jelölt személyt választották meg a megjelentek a be nem töltött jegyzői hivatalra 104 . A közgyűlésieken összegyűltek a hivatalra jelöltekre nyíltan szavaztak. A főpapok és a főurak amennyiben személyesen nem vettek részt a választásokon, a már kialakult szokás szerint és a vármegye erre vonatkozó szabályában meghatározottaknak megfelelően meghatalmazottaik útján voksoltak 100 . A szavazást követően a megválasztott személyek a megye egyeteme és a főispán előtt esküt tettek 106 . A Baranya vármegyei tisztikarra vonatkozó első irat 1693-ból származik 107 , ettől kezdődően követhető nyomon a vármegye tisztjeinek működése. Baranya vármegye első alispánja Nagy György László, a kanizsai kamarai adminisztráció vezetője volt. Nagyot távollétében és valószínű halálát követően is Hapsz Gábor helyettes alispán helyettesítette. 1698-tól 1701. februárjáig Jonathan Thelesy de Tilenau töltötte be az alispáni hivatalt (Thelesy valószínűleg szintén mint helyettes alispán működött, legalábbis hivatali ideje első felében). 1700-tól a vármegyei adószedői tisztet is ellátta alispáni hivatala mellett 108 . Az 1701. febr. 20-án tartott restauration a Draskovich által állított három jelölt egyike is Thelesy volt Simaházy Ferenc leköszönő vármegyei jegyző és Hillepront János mellett. A választáson Simaházy húsz szavazattal (pontosan nem állapítható meg, hogy a másik jelöltekre hányan szavaztak) került az alispáni hivatalra 100 . Simaházy Ferenc 1704. febr. 2-áig, Pécs város kurucok által történő feldúlásáig maradt hivatalában. Az 1711. szept. 27-én megnyitott második vármegyei jegyzőkönyvi kötetben a vármegye akkori jegyzője, Berény Gergely által írt „Proloquium"ban, megyetörténeti bevezetőben található feljegyzés szerint Simaházyt a kurucok elhurcolták 110 . Baranya vármegye jegyzőjének működéséről az első feljegyzés szintén 1693-ból származik. Pbben az esztendőben Pinderóczy János László töltötte be a jegyzői hivatalt. Iratok hiányában nem állapítható meg, hogy feladatait meddig látta el, de 102 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 31. 103 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 35. (stat.) m BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 28., Art. 31. 105 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 34. (stat.) 106 BmL. vm. jkv, Prot, 1703 Art. 249. 107 BmL. Pv. ir. Num. 17. 1693. 108 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 134. 100 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 28. 110 BmL. vm. jkv. Prot. 1711 Art. 512.
