Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

az sem deríthető ki, hogy 1693. és 1698, júniusa között rajta kívül esetleg ki vagy kik tölthették be a jegyzői hivatalt. Az 1698. jún. 3-án megválasztott Czauner György 1700 első feléig, haláláig működött. Ezt követően rövid ideig ismételten Pinderóczy látta el a jegyzői teendőket, mint helyettes jegyző. Öt Simaházy Ferenc követte, mint vármegyei hites jegyző. Simaházy 1701. máj, 21-ig töltötte be a jegyzői tisztet, 1701. febr. 20-tól alispáni hivatala mellett. 1701. máj. 21-én Vidos Zsigmondot választották meg jegyzőnek, aki 1704. februárjáig maradt hivatalban. 1693—1701 között Baranya vármegyének három járása volt: a pécsi, a siklósi és a mohácsi. A vármegye szolgabírói, alszolgabírái és esküdtjei, bár már 1693 óta ismertek, de működési területük teljes biztonsággal nem tisztázható a fennmaradt iratok alapján. A későbbi jegyzőkönyvek és egyéb megyei iratok alapján is csak 1696-tól van mód a pontosabb azonosításra. 1701-től a vármegyében már négy járás van (1701. febr. 20.): a pécsi, a dombóvári, mely a pécsi járásból vált ki, a baranyavári vagy ahogy még az 1701-es jegyzőkönyv nevezi: a baranyavári és siklósi, végül a mohácsi. (A pécsi és a dombóvári járások szétválásával a volt pécsi járási szolgabíró lett a dombóvári járás szolgabírája, míg a pécsi szolgabírói helyre újonnan választott szolgabíró került.)

111 A szolgabírák mellett tevékenykedő alszolgabírákról és megyei esküdtekről 1693tól 1699—1700-ig semmit nem tudunk egy 1699-ben működő alszolgabíró kivételével. Az 1700. dec. 13-14-i közgyűlésről készült jegyzőkönyv csak esküdtekről ír a vármegye akkori tisztikarának ismertetésében. Az 1701. febr. 20-i választáson pedig a szolgabírák mellé választott személyeket a jegyzőkönyvben sajátos módon mint ,,alszolgabírákat vagy esküdteket" említik: ,,Vice Judices Nobilium seu ut alii dicunt Jurati Assessores penes singulum Judicem Nobilium sunt denominati et electi . . ."I

112

. Csak a későbbi jegyzőkönyvi feljegyzések alapján tisztázható, hogy az 1701. febr. 20-án megválasztott személyek alszolgabírái tisztet töltöttek be. Az első bizonyítékot az 1701. aug. 3-i gyűlési jegyzőkönyvekben foglaltak adják, ugyanis az 1701. febr. 20-i választáson be nem töltött pécsi járási alszolgabírái helyre választanak tisztet: ,,Egregius Petrus Vitnedy, votis, et suffragiis praescriptorum presentium penes Egregium ignatium Pávicz Supremum judlium dicti Comitatus in Vice Judlium eiusdem Comitatus Baraniensis electus, et constitutus est. . .""3, továbbá a vármegye 1701. nov. 15-én a megyei nemesek négy esküdtet választanak: ,,Egregii Martinus Ribiny, Joannes Egyed, alii Joannes Baptista Jan, et Joannes Tott. . . jurati Assessores huiusce Comitatus . . . constituti sunt"

114

. A vármegyében 1693-tól működnek folyamatosan vármegyei adószedők. Az első ismert megyei adószedő 1697-ig tölti be hivatalát. Az 1697(98)-1699-ben hivatalt ellátó adószedőt 1700-tól először a vármegye alispánja, később a vármegye jegyzője követi a hivatalban, egészen az 1701. febr. 20-i választásig, ahol a vármegye új adószedőt választott. 1699-től van először tudomásunk a megye rendfenntartó erőiről, a megyei katonákról, hajdúkról. Parancsnokuk általában valamelyik szolgabíró volt. A megyében 1701-től működik már megyei orvos is."'. A vármegyei tisztek a XVII. század végétől és a XVIII. század elejétől kapnak rendszeres (évi) fizetést (salarium). Az évi illetményeket a vármegye pénztárába (cassa comitatus) befolyt összegek111 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 23 112 Lásd: 111. tlJ BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 28 114 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 92 113 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 54