Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)
történő végrehajtásra, a hajdúk kiállítására, ezért 1703-ban sürgető levelet kap a vármegye 95 . A vármegye által kiállított hajdúkat Székely István vezetésével, az országbíró 1703. febr. 24-én kelt és a vármegyében március 12-én kihirdetett utasítása alapján Székesfehérvárra kellett szemlére küldeni 96 . A 86 hajdú toborzását a vármegye által megbízott két személy végezte, akik ezért a vármegye pénztárából kifizetendő díjban részesültek (Kovacz László 100 forintot, Hegy János 75 forintot kapott) 97 . A vármegye feladata volt a területén áthaladó küldöttségek ellátásának megszervezése is. így 1703-ban, a jan. 4-én tartott közgyűlésen kihirdetett királyi parancs alapján az „Othomán Portá"-hoz küldött követség szállítási terheit a megye települései viselték. A terheket az említett közgyűlésen osztották fel az egyes, a követség útvonalán fekvő községek között: Szekcsőtől Mohácsig „Szekcző 3, Sombergh 1, Vemén 2"; Mohácstól Baranyavárig ,,Mohácz 3, Lancsuk 2, Babarcz 1"; Baranyavártól Dárdáig „maga Baranyavár 1, Bán 3, Kisfalud 2, Bodolya 1" szekeret állított. 98 IV. A vármegyei tisztek megválasztása, akár az egész vármegyei tisztikart érintő tisztújítás (restauratío), akár a megüresedett vagy a még be nem töltött hivatalokra történő választás mindig a vármegye közgyűlésein történt, a vármegye közgyűlésének hatáskörébe tartozott. Baranyában az első ismert választásra az 1698. jún. 3-án Pécsen tartott közgyűlésen került sor, ahol a megjelent nemesek jegyzőt választottak. Az azt megelőzően és az említett választást követően egészen 1701. febr. 20-ig hivatalt betöltő vármegyei tisztek megválasztásának pontos ideje, működésük teijes tartama nem ismeretes. Az 1701. februárig vármegyei hivatalt ellátó személyekre vonatkozóan csak a későbbi vármegyei jegyzőkönyvek és Pécs város korai iratai szolgáltatnak adatokat. Az első teljességében is ismert, a vármegye egész tisztikarát érintő választás, a Pécsen 1701. febr, 20-án tartott tisztújítás volt. Ezt a tisztújítást eredetileg 1700. dec. 13-ára hirdették meg, de a megjelentek egyöntetűen elhatározták, hogy mindaddig nem újítják meg a vármegye tisztikarát, amíg a megye főispánja, Draskovich János gróf a megyegyűlésen személyesen meg nem jelenik 99 . Az 1701. februári restauratiót követően Baranya vármegyében több tisztújításra (az egész vármegyei tisztikart érintő restauratióra) nem került sor 1704-ig, annak ellenére sem, hogy a vármegye 1701. májusában alkotott szabályai elrendelték az évenkénti tisztújítást 100 . A megüresedett és a még be nem töltött hivatalokra történő választásra viszont több ízben is találhatunk adatokat. Az egyes tisztségek betöltésére Baranya vármegye statútumában két feltételt jelölt meg: tisztnek alkalmas és cselekvő személyek jelöltessenek és neveztessenek ki . . ," 101 . 95 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 192. 96 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 201. 97 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 249. 98 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 182. 99 BmL. vm. jkv. Prot. 1700 Art. 22. 100 BmL vm. jkv. Prot. 1701 Art. 34. (stat.) első fele. 101 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 34. (stat.) második fele.
