Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nagy Imre Gábor: Adalékok Mohács nemzetiségeinek nyelvhasználatához a 19. század második felében

A lakosság pontos nemzetiségi, nyelvi megoszlása külön vizsgálódást igényelne. Jelen tanulmány a lakosság két-, ill. többnyelvűvé válásának folyamatához igyekszik adalékot hozni, elsősorban az oktatás, istentisztelet és közigazgatás nyelvét vizsgálva. A század végére vált Mohács lakossága többségében kétnyelvűvé, 1900-ban 13 319 fő, 84,1%-uk tud magyarul beszélni. A 19. század második felében Mohácson az oktatás legfontosabb közege az öt felekezeti népiskola volt: a külvárosi r. k., a belvárosi r. k., a református, a görögkeleti (görög nem egyesült, szerb) és a zsidó (izraelita) iskola. Az 1817-ben alapított algimnázium 1850-ben megszűnt, a helyette fenntartott reáliskola (ipartanoda) mindössze 3 évig létezett (1850-1853). Az iparos tanonciskola 1884-től, a kereskedő tanonciskola 1886-tól működött szervezetten. A polgári iskolát csak 1895-ben nyitották meg, így tevékenysége főként a 20. századra esett. Az egyéb iskoláknak (faiskola, vasárnapi iskola, gazdasági ismétlőiskola) az oktatás nyelve szempontjából nem volt különösebb jelentőségük.

7 Az egyes népiskolák különböző időpontban alakultak. A belvárosi r. k. iskolái először 1729-ben említették. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben az áll, hogy Molnár Ferenc tanító 3 éve tanít itt.

8 Az első református tanító 1730-ból ismert, ekkor állíthatták fel az első református iskolát. A hagyomány szerint a szerbeknek a török kortól volt iskolájuk. Mind a református, mind a katolikus iskola középkori lehetett, a folyamatos meglétük azonban nem bizonyítható. A zsidó iskola volt a legfiatalabb, 1858-ban állították fel.

9 A külvárosi r. k. iskola Ete János szerint 1810-ben, bérelt helyiségben kezdte meg működését.

10 Mivel a görögkeletiek szerbek, a reformátusok magyarok, a római katolikusok vagy magyarok vagy németek vagy horvátok voltak — a r. k. iskolák oktatási nyelve az érdekes és a problémás. Ez utóbbiak 1848 előtti tanítási nyelvéről nagyon kevés biztos adat maradt fenn. A belvárosi r. k. iskolában az 1810. évi canonica visitatio szerint Bakó Mihály, az első osztály tanítója tudott és tanított magyarul, németül és közepesen horvátul, segédtanítója pedig latinul, magyarul és németül.

11 A mohácsi r. k. iskolák 1847. évi értesítőjében, amelyet Szekszárdon Perger Sándor nyomtatott ki, az szerepel, hogy a belvárosi (normál, nemzeti) iskolában mindnyájan magyarul tanultak. A tantárgyak között magyar, német és horvát nyelvű hittan, magyar, horvát, német és deák olvasás, magyar és német írás, magyar és német szépírás is előfordult.

12 Az iskola tannyelve feltehetően magyar volt, de a németek és a sokacok miatt német és horvát nyelven is tanítottak, ám nehéz lenne megmondani, hogy milyen arányban. A külvárosi r. k. iskolát kezdetben a Német utcában (ma Kossuth Lajos utca) és környékén lakó németek tartották fenn, a város csak segélyezte. Első ismert taní7 Fölkér József: Mohács története. Mohács, 1900. 152—164. p. Fölkér szerint az algimnázium 1849-ben szűnt meg. de 1850-ben még létezett. BmL Mohács város tanácsának jegyzőkönyve 644, 836/1850. sz. A kereskedő tanonciskolát 1886-ban állította fel a kereskedelmi egylet és csak 1887-ben vette át Mohács. Mohács r. tanácsú város évkönyve az 1926. évben. Szerk.: Brand Ede, Kecskés Lajos, Zsuzsits András. Mohács, 1926. 57. p. 8 Petrovich Ede: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében = Baranyai Helytörténetírás 1971. Szerk.: Szita L. Pécs, 1972. 173. p. 9 Fölkér i. m. 155-157. p. 10 Ete János: Mohács város tanügyi története. Kézirat. BmL Kézirattár K-734/1976. 27. p. 11 Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban (1810—1848) = Baranyai Helytörténetírás 1974-75. Szerk.: Szita L. Pécs, 1976. 294-295. p. 12 Unyi Bernardin: A mohácsi ferencesek története. Gyöngyös, 1943 (Gyöngyösi ferences évkönyvek 8.) 134-135. p.