Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

hozzá intézendő követelésnek eleget akar tenni; mert nem ritkán kell lelkészi kötelességet teljesíteni a számos német nyelvű ágostai hitű gyülekezetben is, mely kölcsönös kisegítői hivatalvitel a bécsi cs. k. consistóriumok által is hivatalosan helyben hagyatott és ajánltatott. Imaházunk csak egy van, Andrásfalván; a többi helységekben magányos házakban tartatik, alkalmatosság szerint az áhítatosság. Távol vágynak Andrásfalvától Hadikfalva és Radautz 1 mértföldre, Istensegíts (köznép nyelvén Cibén) 2 mértföldre, Fogadjisten (Jakobestie) 3 mértföldre, Tomnátik 2 mértföldre. Józseffalván (Tolova) nincsenek reformátusok; Laudonfalván (Balkoutz) magyar lakos sincs már régen egy is, (oroszok lakják)." Forrás: Bíró Mózes, 1858., 312-313. p. 14. A birtokviszonyok. A később telepedett református magyarok a legszegényebbek. 1858. „Anyagi állások ezen helvéthitű (de a többi) bukovinai magyaroknak is nem igen kedvező; mert azon 82 nagyobb kisebb telkeken, melyek Andrásfalva megtelepítésekor ugyanannyi család számára kimérettek, de a melyekből a féktelen Suczawa vize közel 300 holdat elmosott, és minden áradáskor több-több kárt tészen, most már több mint 310, többnyire népes család tengődik; nem lévén módjuk és kedvök az idegen nyelvű lakosokkal összeelegyedni. — Az andrásfalvi reformátusok nevezetesen, kiknek egy része későbbre telepedett ide a templom kedvéért, csak 26 telket bírnak, 614 holdnyi terjedelemmel, mely 87 család között vagyon megoszolva, és a melybe még kopár legelő is belé van számlálva; a többi családok merőben birtoktalanok, s így mindnyájan nagy szegénységgel küszködnek. Rendszerinti üzelmük a szekereskedés, ami ismét vallásnak és erkölcsnek kárával van párosulva. Ily helyzetben vallásos és szellemi életük igen örvendetes nem lehet!" Forrás: Bíró Mózes, 1858., 313. p. 15. A katolikus és református bukovinai magyarok együttélése. Vegyesházasságok, vallásváltoztatás, 1858. ,,A katolikus elem mindenik helységben túlsúllyal bír; Andrásfalván ámbár legkevesebbé, de mégis mint 2:1. - Az elegyes házasságok mellőzhetetlenek; a mi a protestáns elemnek nem kis gyengítésére, sok viszályokra és küzdelmekre ád alkalmatosságot. Az okból, hogy a kath. papoknak egy része túlvitt buzgóságból az elegyes házasságokat, reversalis nélkül még per passivam assistentiam sem akarja összekötni, már nemcsak hitváltoztatás, de számtalan concubinatus is keletkezett. - A hitváltoztatás csakugyan Andrásfalván eddig a protestáns részre volt kedvezőbb." Forrás; Bíró Mózes, 1858., 313. p. 16. Bíró Mózes jegyzéke a református családokról, származásukról, 1858. ,,A helvéthitű családnevek ezek: 1. Balog. Háromszékről. 2. Bíró. Nagyváradról és Erdélyből Péterlakáról. 3. Biszak. Háromszékről. 4. Gombkötő. Nagy-Bányáról.