Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

egyházi szolgájuknak meghívták és a papi hivatal folytatására autonomice fel­hatalmazták. A magyaroknak, kik legnagyobb részben a székelységre tett fegyveres szolgálat s némely csín miatt menekültek Moldvába, onnan General-pardon mellett lett felhívások és megtelepedések alkalmatosságával, 1777 óta több-több magyar re­formátus családok kezdettek Andrásfalvára gyülekezni, melyekkel együtt eljött Ajtai Sámuel is, és folytatta hivatalát; meddig, nem bizonyos. — De ekkor még sem ők magok önálló gyülekezetté nem alakulván, sem a telepítés kormányzójától, tábornok gróf Hadik Andrástól ilyennek nem tekintetvén, a telep tervében rajok egyházi és iskolai szempontból semmi tekintet nem vétetett, s így templomi, papi és r <;kolai fundus nélkül maradtak, (ez eddig traditio, mivel erről semmi oklevél nem található)," Forrás: Bíró Mózes, 1858., 311. p. 12. Bíró Mózes történeti adatai az andrásfalvi reformátusok önálló gyülekezetté alakulásáról, Miskoltzi István működéséről. — 1858. ,,Az egyházi önálló gyülekezet alapulása, és a legelső rendes lelkész hivatása felől az egyház jegyzőkönyvében, melyet az akkori erdélyi n. t. superintendens főtiszt. Abats János úr 1801-ben maga készített és kezdett, ezen adatokat talál­hatni: „Minekutána Bukovinában Andrásfalva, Hadikfalva és Istensegíts három helységekben a ref. családok száma 52-re szaporodott, két követeik által 1797-ben a tisztelt superintendens úrtól magoknak papot kértek, melyre a bukovinai cs. k. kerületi hivataltól május 1. napján 1798-ban 2168-ban(i) sz. alatt, törvényes enge­delmet is nyertek; de csak 1801-ben ment be ezen hivatal elvállalására t. Mis­koltzi István uram Kézdi-Vásárhelyről." Minthogy pedig az ekkor megajánlott papfizetés csak 150 frtra ment, ennek nevelésére méltóságos báró Nalátzi Nalátzy József, akkor Zaránd vármegyei fő­ispán egy 400 frt-ból álló alapítványt tett, melynek 6% kamatja 8 fr. 19 kr. p. p. az erdélyi ref. főconsistorium pénztárából mai napig fizettetik. - Ugyan az erdélyi méltóságos főconsistorium febr. 1. napján 1801. azt az ajánlatot tette vala, hogy a buk. andrásfalvi pap fizetését 200 frtra mind addig fogná pótolni, míg az magá­nos jóltévők által annyira fog növekedni; teljesedett-e ez ajánlat vagy nem, és meddig? nem tudható. Az Ürasztalára kétrendbeli drága abroszokat, vertezüst tányért és belől aranyo­zott kelyhet méltóságos Zabolai gr. Mikes Anna úrasszony, báró Dániel István úr kegyes özvegye ajándékozott. Templomot kezdettek építeni fából 1825-ben, a házak sorába, a papi telekre, az akkor fennálló Toleranz-patent értelmében, utcahosszában és az udvarra nyíló ajtóval; egy hozzáépített toronyforma haranglábbal, de a mely betiltatott volt, ezen épületek csak fedél alá kerültek, de különben el- és felkészítetlen marad­tak. Az utcáról bejáró ajtó 1835-ben vágatott ki. Miskoltzi István uram 1827-ben Erdélybe visszatérvén, a helvéthitű község meg­váltotta tőle az ő birtokában volt zseílértelket papi teleknek, melynek terjedelme, középjóságú földben, a legelőilletékkel együtt 22 alsóaustriai holdat és 328 négy­szögölet tészen. Miskoltzi uram németül nem tudván, úgy látszik, hogy az egyházi törvényhatósá­gokkal nem gyakori érintkezésben volt, mert az egy elbocsáttatásáról szóló bécsi

Next

/
Thumbnails
Contents