Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

egyházi szolgájuknak meghívták és a papi hivatal folytatására autonomice felhatalmazták. A magyaroknak, kik legnagyobb részben a székelységre tett fegyveres szolgálat s némely csín miatt menekültek Moldvába, onnan General-pardon mellett lett felhívások és megtelepedések alkalmatosságával, 1777 óta több-több magyar református családok kezdettek Andrásfalvára gyülekezni, melyekkel együtt eljött Ajtai Sámuel is, és folytatta hivatalát; meddig, nem bizonyos. — De ekkor még sem ők magok önálló gyülekezetté nem alakulván, sem a telepítés kormányzójától, tábornok gróf Hadik Andrástól ilyennek nem tekintetvén, a telep tervében rajok egyházi és iskolai szempontból semmi tekintet nem vétetett, s így templomi, papi és r

<;kolai fundus nélkül maradtak, (ez eddig traditio, mivel erről semmi oklevél nem található)," Forrás: Bíró Mózes, 1858., 311. p. 12. Bíró Mózes történeti adatai az andrásfalvi reformátusok önálló gyülekezetté alakulásáról, Miskoltzi István működéséről. — 1858. ,,Az egyházi önálló gyülekezet alapulása, és a legelső rendes lelkész hivatása felől az egyház jegyzőkönyvében, melyet az akkori erdélyi n. t. superintendens főtiszt. Abats János úr 1801-ben maga készített és kezdett, ezen adatokat találhatni: „Minekutána Bukovinában Andrásfalva, Hadikfalva és Istensegíts három helységekben a ref. családok száma 52-re szaporodott, két követeik által 1797-ben a tisztelt superintendens úrtól magoknak papot kértek, melyre a bukovinai cs. k. kerületi hivataltól május 1. napján 1798-ban 2168-ban(i) sz. alatt, törvényes engedelmet is nyertek; de csak 1801-ben ment be ezen hivatal elvállalására t. Miskoltzi István uram Kézdi-Vásárhelyről." Minthogy pedig az ekkor megajánlott papfizetés csak 150 frtra ment, ennek nevelésére méltóságos báró Nalátzi Nalátzy József, akkor Zaránd vármegyei főispán egy 400 frt-ból álló alapítványt tett, melynek 6% kamatja 8 fr. 19 kr. p. p. az erdélyi ref. főconsistorium pénztárából mai napig fizettetik. - Ugyan az erdélyi méltóságos főconsistorium febr. 1. napján 1801. azt az ajánlatot tette vala, hogy a buk. andrásfalvi pap fizetését 200 frtra mind addig fogná pótolni, míg az magános jóltévők által annyira fog növekedni; teljesedett-e ez ajánlat vagy nem, és meddig? nem tudható. Az Ürasztalára kétrendbeli drága abroszokat, vertezüst tányért és belől aranyozott kelyhet méltóságos Zabolai gr. Mikes Anna úrasszony, báró Dániel István úr kegyes özvegye ajándékozott. Templomot kezdettek építeni fából 1825-ben, a házak sorába, a papi telekre, az akkor fennálló Toleranz-patent értelmében, utcahosszában és az udvarra nyíló ajtóval; egy hozzáépített toronyforma haranglábbal, de a mely betiltatott volt, ezen épületek csak fedél alá kerültek, de különben el- és felkészítetlen maradtak. Az utcáról bejáró ajtó 1835-ben vágatott ki. Miskoltzi István uram 1827-ben Erdélybe visszatérvén, a helvéthitű község megváltotta tőle az ő birtokában volt zseílértelket papi teleknek, melynek terjedelme, középjóságú földben, a legelőilletékkel együtt 22 alsóaustriai holdat és 328 négyszögölet tészen. Miskoltzi uram németül nem tudván, úgy látszik, hogy az egyházi törvényhatóságokkal nem gyakori érintkezésben volt, mert az egy elbocsáttatásáról szóló bécsi