Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Sarosácz György: Földesúr, robot, jobbágyterhek, jobbágysorsok a Pécs környéki bosnyákoknál

az urbárium szerint végezteti-e, az uradalmi tisztekkel szemben a jobbágyoknak van-e panaszuk? Ezt írásban is rögzíti és a két község elöljáróival alá is íratják.

13 A jobbágyok a földesúrnak robotot és terménydézsmát adtak, és pénzben adóztak. Egy egész telek után hetente egy alkalommal kötelesek voltak napkeltétől napnyugtáig saját „vonyós marhájukkal" és szekérrel szolgálni, ha szántani mentek, akkor néggyel és szintén saját ekéjükkel és boronájukkal. Az igásrobotot kél napi gyalogmunkával lehetett megváltani. Az urbárium a földesúrnak megengedte, hogy a jobbágyát havonta egy alkalommal akár kézi, akár hosszúfuvarba négy napra igénybe vegye. Ebbe oda és visszajövetel is beletartozott. Ilyen esetben nyáron az igásállatok legeltetését a földesúr biztosította, télen pedig megfelelő szállásról és istállóról gondoskodott. Amennyiben a robot helye a falutól egy-egy és fél óra járó távolságra volt, a jobbágyokat novembertől februárig kötelezték, hogy úgy induljanak a munkára, mire kivilágosodik, már ott legyenek. Haza csak akkor indulhattak el, ha a nap már nyugovóra tért. Aratás és szőlőművelés idején a földesúr a jobbágyok kézi vagy igásrobotját duplán vette igénybe, de azokat a napokat a következő hetekre kellett számolni. Amennyiben nagyobb távolságra mentek robotra, a földesúrnak jogában állt, hogy felváltva dolgoztasson velük, egy hetet neki, egyet pedig maguknak. Az éves robotot úgy kellett elosztani, hogy annak egynegyede a téli hónapokra essen. Ezt az uradalom általában nem tartotta be. Esős napokat csak akkor számoltak el robotnak, ha az munka közben érte őket, amennyiben nem kezdték el, a robotot meg nem történtnek vették. Minden zsellér, akinek háza volt, 18 nap robotot, akinek nem volt, az 12 napot dolgozott az uraságnak. A robot megváltására jobbágyot nem volt szabad kötelezni. Miután az épület- és tűzifát ingyen kapták, igavonó állatokkal rendelkező jobbágyokat kötelezték, hogy az erdőből a földesúrnak egy öl fát a kívánt helyre szállítson be, de jogában állt a fahordást más igásrobotra (egy napra) megváltoztam. Az urbárium a jobbágyok számára kötelezővé teszi a 3 napos vadászatot is. Minden telkes jobbágy és házas zsellér a földesurának évente egy forintot fizetett: a felét Szent György-napra, a másik felét Szent Mihályra. Ezenkívül minden egész telek után 2 db csirkét, 2 db kakast, 12 db tojást egy ice kifőzött vajat, minden pár után kenderfonalat, 30 telek után a falutól minden évben kapott egy borjút, bárányból, gidákból és méhektől kilencedet, pálinkafőzőüst után 2 forintot. A gabonafélékből és borból szintén kilencedet szedett az uraság. A kocsmák kizárólag a földesúr tulajdonát képezték. A falu a saját borát Szent Mihálytól karácsonyig, vagy Szent György-napig mérhette, míg a pálinka- és a sörkimérés egyedül a földesurat illette.

1

''

1 A földesúr (bólyi, püspöki és üszögi) a jobbágyai felett szabadon ítélkezett: pénzbüntetést szabott ki, testi fenyítést hajtott végre, a bűnöst a saját börtönébe záratta, az úriszék bevonásával halálos ítéletet is hozhatott stb. A Batthyány földesurak a hozzájuk tartozó községek számára Bolyban és üszögben (de máshol is) fenntartottak börtönöket. Az urbárium elsősorban a testi fenyítést és a börtönt írja elő, a pénzbüntetést a nép rossz anyagi helyzetére hivatkozva, a mellőzést javasolja. A férfiakra 25 pálcát, a nőkre 25 vesszőt, vagy korbácsot verettek. Az adatközlők elmondása szerint a nagyszülők borzadva emlékeztek vissza, mert sokan nem bírták ki és belehaltak. A megrögzött bűnözők minden három hónapn BmL Uti. Áta, Szőkéd. K BmL Uti. (Lásd Urbáriumi iratok 1786.)