Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Timár György: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete

A DUNA—DRÁVASZÖG NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE TIMAR GYÖRGY 1. A Duna—Dráva-szög népességének kialakulása a szatmári béke idejéig. (1711) Az a heterogén népesség, mely a török hódoltság utánt évtizedben a DunaDráva-szög falvairól készült összeírásokban megjelenik, a hódoltság másfél évszázada folyamán alakult ki. Ezért mielőtt e terület 18-19. századi népességfejlődését végigvizsgálnánk, szükséges legalább vázlatosan áttekinteni e vidék hódoltságkori népesedéstörténetét. 16. századi vizsgálódásainkhoz török adóösszeírásokat használunk forrásul. Ezek az eredetileg szijákat írással készült okiratok latinbetűs átiratban nyomtatásban is megjelentek. Segítségükkel fogunk rátalálni arra az időszakra, mikor megkezdődött az a folyamat, amely területünkön megteremtette a hódoltságvégi népességösszetételt. Négy falut vizsgálódásainkból ki kell hagynunk. Róluk csak egy, az 1591. évi összeírás ad hírt. Ezek kiváltságolt alapítványi ,,vakuf" birtokok voltak. Ezért a baranyavári defterdár hatásköréből a korábbi összeírások készítésekor még kiestek, így nem is kerülhettek az adójegyzékekbe. 1591-ben aztán külön csoportot képezve, ezeket is összeírták ezzel a bevezetéssel: ,,A meghalt Kászim pasa vakuf birtokai." Az adójegyzék 1591-ben így sorolja fel őket törökösített névvel: Darofcse, Kopács, Bélije, Csamafalva. (Ma Várdaróc, Kopács, Bellye, és egy ma már nem létező helység.) A Duna —Dráva szöge falvai ekkor három török közigazgatási körzethez, a mohácsi, a baranyavári és a harsányi náhijéhez, illetve livához tartoztak. Harsányhoz tartozott Torjánc és Petárda közvetlen környezete, Mohácshoz Dályok és Izsép vidéke. A többi rész, vagyis területünk zöme a baranyavári náhijéhez adózott. A mohácsi és a baranyavári náhije falvairól nyomtatásban az 1554-ben, 1571-ben és 1591-ben készült adójegyzékek az adózó ráják névsorával jelentek meg. A Harsányhoz tartozó falvakról névsoros kiadás csak az 1554. és az 1571. évről jelentek meg. 1591-ről nincs kiadott jegyzék, ennek helyettesítésére az 1582. évi adójegyzék csak az adózók számát tartalmazó kivonatos kiadását használom. Jegyzékeink szerint a Duna—Dráva-szögben Kászim pasa vakuf-birtokain kívül 1554-ben 48, 1571-ben ugyancsak 48, 1591-ben (ill. 1582-ben) 50 helységet vettek számba, 1554-ben 1169, 1571-ben 1493, 1591-ben (ill. 1582-ben) 1278 hónéval. A háne a török fejadó egysége volt. önmagukból e számadatokból nem szabad messzemenő következtetéseket levonnunk. A korabeli adóösszeírások és egyéb források egybevetése ugyanis azt mutatja, hogy a háne számértéke csak igen nagy hibahatárok között alkalmas lélekszám-kiszámításra. Az egy hónéhoz véleményezhető lélekszám nemcsak időnként, hanem gyakran egyazon összeíráson belül is más és más lehet. A háne szám nem annyira a terület népességszámát, mint inkább a kiküldött összeíró biztosoknak a település adózóképességére vonatkozó becslését mutatja. A háne számbeli emelkedése nem jelenti szükségszerűen a