Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)
kiadott utasítása szerint az év végén ei kell végezni. A kijelölt összeírok az összeírás elkészítéséről az 1703. febr. 13-14-i közgyűlésen tesznek jelentést az összegyűltek előtt 45 . Az összeírok személye 1702-től ismert. Az 1702-es összeírás elkészítésére az 1702. márc. 31-én tartott közgyűlésen nevezik ki a biztosokat, mégpedig oly módon, hogy az egyes főszolgabírók nem a saját járásukban, hanem egy másik járásban írnak össze: a pécsi járásban Hapsz György dombóvári főszolgabíró és a pécsi járás alszolgabírája, Vitnédy Péter, a dombóvári járásban, Pávics Ignác pécsi főszolgabíró és a dombóvári alszolgabíró, Liptay Imre, a mohácsi járásban Karácsony István baranyavári főszolgabíró, Egyed János baranyavári esküdt és Szántóházy Ferenc megyei biztos, a baranyavári járásban Polyák János és Hainal Péter mohácsi fő- és alszolgabírók, valamint Gludovicz György baranyavári alszolgabíró' 56 . Ez a fajta biztosállítás a vármegyei szabályokban foglaltaknak megfelelően a visszaélések elkerülését és az arányos összeírás létrehozását szolgálta. Az 1703-as összeírás elkészítésére, a vármegye nov. 1ó-án tartott közgyűlésen Vidos Zsigmond vármegyei hites jegyzőt, Karácsony István főszolgabírót és Egyed János esküdtet jelölték ki összeírónak, a jegyzőnek 80, a főszolgabírónak 40 és az esküdtnek 20 forint díjat megszabva' 17 . Ez a kiválasztás bizonyára az egységesebb összeírás elkészítését célozta, de a garanciális feltételek sem szenvedtek csorbát, hiszen a jegyző mint kevésbé elfogult személy (hivatalánál fogva nem volt közvetlenül érdekelt a járások ügyeiben) őrködött az arányosság betartása felett, ugyanakkor a három biztosra több terhet is rótt a feladat ellátása. Az összeírások eredményessége és az összeírok személyének védelme érdekében a vármegye az említett 1702. nov. 16-i közgyűlésén elrendelte, hogy ha pedig a lakosok, illetőleg a parasztok az említett vagyonösszeírás során valamit eltagadnak vagy nem fednek fel, minden ilyen megtalált dolog elkobzásra, a közös vagyonba, a vármegye pénztárába kerül jog szerint és végérvényesen. A mondott összeírás során jelen lehetnek az uradalmak tiszt urai is, tudniillik bárki a maga kerületében vagy az igazgatása alatt álló vagyonban, ahol pedig ezután valaki az uradalmak tisztjei közül, mind a jövendő összeírásra, mind pedig az összeíró urakra akárhol bármi illetlent mond, az ország törvényeinél fogva, minden esetben nyelvváltság büntetése, azaz annak elbírálása alá esik..." 48 , az összeírok visszaéléseit megakadályozandó pedig elrendelik, hogy az ajándékokat elfogadó biztosok büntetést fizessenek 49 . A közgyűléseken határoztak (országos rendelés alapján) arról, hogy mit kell összeírni. Az 1702-es összeírás vonatkozásában a következőket rendelték: tüntessék fel az összeírok az egyes települések nevét, azon belül pedig az ott élő lakosokat (családfőket) és zselléreket, továbbá azt, hogy az egyes lakosok hány lovat, ökröt, disznót, borjút, juhot, kecskét, egy évnél idősebb ártányt, méhest és kaszálót, hány urna bort, hány kiló búzát, rozsot, árpát és zabot bírnak 50 . A vármegye évi adómennyiségét a nádor által vezetett országos adófelosztás (generalis repartitio) során határozták meg. Az adófelosztásra a vármegyék követeket küldtek. Baranya vármegye 1701-ben szabályban határoz az adófelosztásokra küldendő követek (ablegati, abiegati comitatus) személyére vonatkozó feltételekről, mely sze45 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 194. 46 BmL vm. jkv. Prot. 1702 Art. 120. 47 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 166. 48 Lásd: 47. 49 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 146. 50 Lásd: 49.