Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

sági érdekeik csorbulását igyekeznek meggátolni. A rác mészárosok esetében tiltakoztak a legtöbben, ennek oka a gazdasági és presztízs érdekeken túl az volt, hogy az említett rácok nem voltak római katolikusok és ez többek között a pécsi lakosok által 1692-ben tett fogadalomban foglaltakkal ellenkezett. A privilégiumlevelek között volt olyan, amelyet a vármegye adott, így a már említett rác mészárosok is a megye által adott kiváltságlevéllel rendelkeztek. A megye ezen kívül a szentkirályiaknak is adott nemességük kihirdetését megerősítő okiratot, melyre a püspök és a káptalan képviselője a vármegye közgyűlésén tiltakozást jelentett be.

41

. III. A török ellen folytatott háború hatalmas összegeket emésztett fel, így a felszabadított részeken, a területek visszaszerzése után közvetlenül, megkezdték az adózók összeírását és az adók behajtását. Baranya vármegye első összeírását Nagy György László* kamarai provisor készítette el. A vármegye csak a századfordulótól készít összeírásokat, amikor már az adóbehajtás a vármegye feladatai közé tartozott. Az összeírásokra vonatkozóan már 1700-tól vannak utalások a vármegye jegyzőkönyveiben és ettől az időtől kezdődően azok folyamatosan el is készülnek, de ezek közül egy sem maradt fenn a vármegyei iratok között (az első fennmaradt összeírás 1711-ből származik). Az összeírások pontosságához és megbízhatóságához, mind a vármegyének, mind pedig az uradalmaknak fontos érdekei fűződtek, ezért a visszaélések elkerülése végett a vármegye már 1701-ben szükségesnek látta, hogy szabályokat alkosson az összeírok személyére és az elkészített összeírások adatainak megváltoztathatatlanságára vonatkozóan: „Az oly sok egyenetlenség és a szegény nép nyomorának megszüntetése érdekében a tekintetes vármegye, a mágnások küldötteinek beleegyezésével, vagy a vármegye kebeléből, vagy pedig máshonnan olyan becsületes és igazságszerető férfiiakat válasszon, akik újból összeírják az egész vármegyét. Ily módon elkészülve az összeírással, annak utána, hogy azt a vármegye elfogadta és jóváhagyta, bárkinek több vagy kevesebb nem szabható ki, mint amit az összeírásból kitűnően az arányosság megkíván'"*

2 Az arányos összeírások elkészítése érdekében azt is elrendelte a vármegye egyeteme, hogy ,,. . . legyenek összeírva az összes (szántó)földek, mezők, rétek, makktermő erdők, szőlők, halászati jogok, malmok és más javadalmak, továbbá mindezek különítessenek el három osztályba, a legalsóba, a jobba és a legjobba, mert ha elrendeltetnék, hogy valamely osztályba hány holdat kell venni egy portára vagy egy dikára, akkor meg kell becsülni a szőlő, az erdő, a rét egy-egy holdját. . ."

4;

\ Erre azért volt szükség, hogy az egész vármegyére kiterjedően el lehessen végezni a porták szerinti felosztást. Az összeírásokat, a vármegye 1702. márc. 31.—ápr. 1-jei közgyűlésen felvett jegyzőkönyve szerint, a korábbi évek szokásainak és rendjének megfelelően húsvét után készítik el**. Ez a gyakorlat az 1703-as összeírás elkészítéséig maradt meg, mivel az 1703-as összeírás elkészítését a vármegye erre vonatkozó, 1702. novemberében 41 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 142. 42 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 37. (stat.) 13 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 38. (stat.) 44 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 120. * Az összeírást Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben c. tanulmányában közölte. (Baranyai Helytörténetírás, 1978. Pécs, 1979. Szerk.: Szita L. 15-57. p.) 28