Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

működésével járjanak el

30

, míg más esetben csak tudomásul vették az értesítéseket. A jegyzőkönyvekben általában csak a kapott utasítások kihirdetését jegyzik fel, sokszor még az utasítás tárgyának feltüntetését is mellőzve. Részletesebb ismertetésre, helyesebben a jegyzőkönyvben történő ismertetésre ritkán kerül sor, és akkor is csak röviden, pl.: „...minthogy, mind a füstölni való, mind pedig a tüsszentő dohány kereskedelmének gyakorlását az udvari kamara magának tartja fenn, ennek okáért mindenki más az előbb említett kereskedelemtől bizonyos büntetés terhe mellett eltiltatik"

31

. A vármegyei közgyűlésein (néha részgyűlésein is) kerültek kihirdetésre a nemesek nemesítés! okmányai és a különböző kiváltságlevelek, elsősorban a céhprivilégiumok. 1700-1703 vége között három közgyűlésre került sor Baranya vármegyében armalisok közzétételére: 1700-ban a dec. 13-14-i közgyűlésen Jonathan Edmund Thelesy de Tilenau

32 és Bakich Gábor

33

, 1702-ben, a nov. 16-án celebrált közgyűlésen Karácsony István

3

^, majd az 1703. nov. 26-án tartott közgyűlésen Görösdös Mihály nemesi levele publikáltatott

35

. Az armálisokra egy esetben sem mondtak eilent a gyűléseken megjelentek. 1700-ból származik az első jegyzőkönyvi feljegyzés céhprivilégium kihirdetéséről. Az 1700. dec. 13-14-i közgyűlésen a pécsi vargák céhének adott céhkiváltságokat ismertették, melyekre a pécsi céhek és Radonay Mátyás pécsi püspök, mint a város földesura tett ellentmondást

36

. 1701. máj. 23-án hirdették ki a pécsi német és magyar nemzetiségű kovácsok és szűcsök privilégiumait, melyekre a püspök és a tisztelendő pécsi káptalan nevében Kaso István és a pécsi tímárok protestáltak, ez utóbbiak azért, mert ,,. . . nem hajlandók egy céhben lenni az említett szűcsökkel"

37

, A Pécs város falain kívül letelepedett rác mészárosok 1701. okt. 24-én közzétett céhprivilégiumaira Kapuczy György mint Pécs városának plébánosa, a püspök és a tisztelendő káptalan meghatalmazottja Horvát György, valamint a város magisztrátusa és közönsége képviseletében eljáró Bekhoff Mátyás Ignác, Pécs városának hites jegyzője tiltakozik

38

. 1702-ben a pécsi fürdős (és seborvos) céh - Keller József céhmester, Lendvay Mihály, Barcsay György és Csernovich János — kapnak ismételten kiváltságlevelet és megerősítést, mivel az azt megelőzően kapott kiváltságaikra a pécsi céhek korábban ellentmondtak és így megakadályozták, hogy az említettek felvétessenek a „. . . mesterségek mestereinek gyülekezetébe"

30

. 1703-ban, a jan. 4-én tartott közgyűlésen a püspök és a káptalan nevében Horvát György, a vármegye uradalmainak tisztjei és Pávics Ignác főszolgabíró protestáltak a pécsi molnárok részére adott és a közgyűlésen kihirdetésre került céhprivilégiumra^. A gyakori tiltakozások oka érthetően az, hogy a már kiváltságokat bíró pécsi céhek nehezen megszerzett jogaikat védik, a püspök és a káptalan pedig gazda30 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 239. 81 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 151. 32 BmL. vm. jkv. Prot. 1700 Art. 19. 33 BmL. vm. jkv. Prot. 1700 Art. 20. 84 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 173. 35 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 258. 3ß BmL. vm. jkv. Prot. 1700 Art. 24. 1703-ig Pécs város nem állt földesúri, a püspök földesúri hatalma alatt, ennek ellenére Radonay a város földesurának tekintette magát. 37 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 59-60. 38 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 84., Pv. ir. 1701 Num. 122. 39 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 123. 40 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 185.