Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

ve, egyező elhatározással, szavakkal szintúgy egyező akarattal, mindenki és egyesek ellentmondása nélkül . . ." alkotják az első szabályokat (satuta).

24 Az 1701-ben alkotott szabályok a vármegye szempontjából leglényegesebb viszonyokat rendezik. Az első két statútum, amelyeket már az előzőekben részleteztünk, a vármegye gyűléseinek összehívását, az összehívás módját, a megjelentek helyfoglalását szabályozza. Az összehívás rendjét szabályozó statútumban meghatározták azokat az ügyeket is, amelyekben nem hozhatnak döntést a vármegyei tisztek az uradalmak képviselőinek hiányában. A harmadik szabály a tisztújítás rendjét határozza meg, a negyedik és a nyolcadik az adószedő személyéről és az adószedő helyett jogtalanul eljáró megyei tisztekről, a hatodik, a hetedik és a tizenegyedik az adóösszeírókról, az arányos összeírások készítéséről és az országos adófelosztásra küldendő vármegyei követekről, a tizedik az árvíz és tűzvész által súlytott települések terheinek enyhítéséről állapít meg szabályokat. Az ötödik és a kilencedik számú statútum a katonasággal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. A tizenharmadik számú szabály a jogtalan napidíjfizetést és a katonasággal való egyezkedést tilalmazza. A tizenkettedik a vármegyei szabályokról a jegyző által készített másolatok uradalmakhoz történő megküldését rendeli el. A tizennegyedik és a tizenötödik szabály a vármegyei tisztek ítélkezési tevékenységét szabályozza.

25 Ugyancsak 1701-ben, a vármegye okt. 24-én tartott közgyűlésén a rablók és útonállók üldözése tárgyában alkot a vármegye egyeteme szabályt

26

. 1702-ben a febr. 7—8-i generalis congregation a megbízás nélkül, illetve a megbízással ellentétes módon eljáró vármegyei követek költségtérítésének tilalmazását rendelik el

27

, a nov. 16-i gyűlésen a vagyonösszeírók tevékenységét akadályozó személyek megbüntetéséről határoznak

28

, bár ez utóbbi esetben egy konkrét ügy, az esedékes vagyonösszeírás kapcsán került sor a szabályalkotásra, de mivel a rendelkezés általános magatartási szabályokat állapít meg, statútumnak kell tekinteni. A szabályalkotáskor természetesen az ország törvényeire és szokásjogára, más vármegyék szabályaira támaszkodnak a helyi körülményekre és viszonyokra figyelemmel, így nem meglepő, hogy a sok szempontból megegyező körülmények között működő Fejér vármegye, az 1701. májusában alkotott Baranya vármegyei szabályokat a 7., a 14. és a 15. számú szabályokat kivéve változtatás nélkül átveszi az 1701. júl. 8-án tartott közgyűlésén

29

. A vármegye gyűlésein, elsősorban a közgyűléseken, kerültek kihirdetésre a király, az ország főméltóságai (nádor, országbíró) és a központi hivatalok által a vármegyébe küldött parancsok, utasítások és különféle rendelkezések. Az utasítások és parancsok jórészt a megye által elvégzendő feladatokat, így a közmunkák megszervezését és teljesítését, a közrend fenntartását, közigazgatási feladatok teljesítését, a megyében tartózkodó katonaság ellátásával kapcsolatos teendőket írták elő. Egyes esetekben a vármegye a kapott utasítások tárgyában további részletszabályokat hozott, például a rablók és útonállók üldözése tárgyában 1703-ban elrendelik, hogy a szolgabírák az uradalmak tisztjeinek bevonásával, azokkal egyetértésben, továbbá az egyes települések bíráinak és megbízható lakosainak közre24 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art 32. (stat. bevezető mondat). 25 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 32-46. 26 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 86. (stat.) 27 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 112. (stat.) 28 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 166. (stat.) 2ÍI Corpus Statutorum Tom. V. 262. old. (Fejér vm. stat.)