Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)
ben kerültek megtartásra, nem maradtak fenn adatok, de valószínű, hogy nem volt állandó helye a gyűléseknek. A vármegye nemesi már 1702-ben, pontosabban a febr. 4-én tartott közgyűlésen elhatározták, hogy megyeház létesítése céljából megvásárolják a Bukvay Péter vármegyei adószedő telke mellett közvetlenül nyugatra fekvő fundust, Ernest Keszler hadbiztos ingatlanát 17 . Az ügylet 1702-ben jött létre, a megyeház csak 1731ben épült meg az említett telken - Kulich Gyula u. 5—7. sz 18 A vármegyei önkormányzat másik fontos szervéről, a vármegye törvényszékéről (sedes judiciaria röviden: sedria), annak működéséről alig maradtak adatok a század elejéről. Az első törvényszék 1693-ban, nov. 18-án Pécsen a kamara házában ült össze, Nagy György László alispán elnökletével, a vármegye tisztjeinek, valamint különböző kamarai emberek jelenlétével a „görög szertartású rácok és valachok, mint szakadárok ellen"' 9 . Ezt követően, a későbbiekben csak közvetett adataink vannak a törvényszék működéséről. Az 1702. jan. 13-14-én tartott közgyűlésen 1702. márc. 27-re tűzték ki a törvényszék összeülésének idejét-", az 1703. febr. 13-14-i közgyűlésen az alispán jelölt határnapot a sedrián való megjelenésre, de a pontos határnapot nem jegyezték fel a jegyzőkönyvben. 21 A törvénykezésre, helyesebben a vármegyei tisztek bíráskodási tevékenységére vonatkozóan az 1701-ben a vármegye szabályokat alkotott. A 14. számú szabályban elrendelték és meghatározták, hogy ,,a hazai törvények és rendeletek szerint" az alispán és a szolgabírák mely, egyébként a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben folytathatnak vizsgálatot, hozhatnak ítéletet.-- Ezt a rendelkezést a 15. számú szabály részletezi tovább, miszerint: ,,. . . a megyei törvényszék ritkán törénő tartása miatt a becsületsértési és hamis bevádolási, valamint a nyilvánvaló adósságok ügyében . . ." az alispán 350, a szolgabírák pedig 75 forint értékig terjedően szabhatnak ki büntetéseket, de csak akkor, ha ezekben az ügyekben előtte első fokon úriszéken még nem jártak el, mert ha az úriszék az említett ügyekben már határozott, a törvényszéken, mint fellebbezési bíróságon lehetett már csak eljárást folytatni 23 . (A szabályokban meghatározott ügyeket az alispán és a szolgabírák a vármegye gyűlésein is megtárgyalhatták.) II. A vármegyei önkormányzati jogok leglényegesebbike, a szabályalkotási jog (jus statuendi) volt. Ezt a jogát a vármegye egyeteme a közgyűléseken gyakorolta általában. Az újjászerveződő vármegyékben, a vármegyei viszonyok rendeződésével, a vármegye feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében már a kezdeti időkben sor került megyei jogszabályok kiadására, megalkotására. Baranyában az 1701. máj. 21. és 23-i közgyűlésen, ,,. . . a vármegye jó rendje és annak megtartása érdekében, ugyanezen vármegye közjavát és közhasznát tekint17 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 104. 18 Madas: Pécs-belváros 382. old. 19 BmL. Pécs v. ir. 1693 Num. 17. (másolat). 20 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 99. 21 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 198. 22 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 45. (stat.) 23 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 46. (stat.)
