Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

Azok a körülmények, melyek között Gömbös 1932 októberétől 1935 márciusáig lavírozni kényszerült, nem tették lehetővé nézetei nyílt feltárását; sem a múlt (legalábbis a közelmúlt) kritikája, sem saját politikai céljai, sem azok indoklása tekintetében. Nyilvános beszédeikben és a sajtóban híveivel együtt csak annyit és csak olyat közölhettek, ami nem riasztotta el a lakosság — általuk megnyerni kívánt — tömegeit. Azokat a gondolataikat sem tárhatták fel, amelyek irritálták volna a konzervatív erőket. Gömbös hatalma ugyanis még ekkor is tőlük függött. Propagandájuk ugyanakkor tartalmazott demagóg elemeket is, melyek csak bázisuk szélesítését szolgálták, de megvalósítani nem akarták őket. Propagandájuk tehát részben többet, részben kevesebbet tartalmazott, mint ideológiájuk. S ennek egyik legfontosabb eleme, hogy — politikai kényszerből - ez a propaganda szükségszerűen kevésbé határolta el magát a hagyományos uralkodó körök ideológiájától. A NEP szervezése kapcsán azonban több bizalmas jellegű, csak a párt vezetői között terjesztett dokumentumot adtak ki. Mivel a NEP-ben éppen valódi céljaik megvalósításának egyik legfontosabb eszközét látták — e dokumentumokban nyíltan fogalmazták meg politikai nézeteiket. E források többsége mindössze néhány éve vált ismertté, felhasználhatóvá a kutatás számára, publikálásukra pedig még nem került sor.

7 Ehhez hasonló nagyobb nyíltságot tapasztalhatunk a Gömböscsoport tagjainak az 1935. évi választási sikert követően megjelent írásaiban is. Ha ezt, az idáig ismeretlen vagy figyelemre kevésbé méltatott dokumentumegyüttest vizsgáljuk, új kép alakul ki a 30-as évek elején hatalomra jutott politikai csoport ideológiájáról. A FORRÁSOKRÓL A Nemzeti Egység Pártja ideológiájának teljes megismerése és bemutatása feltételezi a vezetőszervek által kibocsájtott dokumentumok, az egyes vezetők írásainak, beszédeinek, a pártsajtó megfelelő cikkeinek, sőt az alacsonyabb szinteken működő pártvezetők megnyilatkozásainak ismeretét is. Tanulmányunk - erre irányuló munkánk első lépéseként — csak a NEP Országos Központjának kiadványait elemzi. A források csupán egy részének feldolgozása pedig kizárja annak lehetőségét, hogy a NEP ideológiájának teljes feltárására törekedjünk. Annál is inkább, mert mai ismereteink szerint - összhangban azzal, hogy ,,a Gömbös rezsim nem dolgozott ki önálló ideológiát" - nem született olyan munka, melyben a párt vezetése rendszerezetten kifejtette volna ideológiai nézeteit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is volt ilyen szándéka. 1934 szeptemberében ugyanis az országos központ arról tájékoztatta a párt szervezeteit, hogy a közeljövőben ,,a Nemzeti Egység eszmetartalmára, állampolitikai, gazdaságpolitikai, kulturális és szociális célkitűzéseire vonatkozó propagandakönyvet" fog összeállítani, és a helyi szervezeteknek megküldeni.

8 A tervezett könyv a NEP egész országot átfogó propagandáját lett volna hivatott szolgálni, annak közvetítésével pedig a mozga7 A Nemzeti Egység Pártja történetének részletekre kiterjedő vizsgálatát a Baronya Megyei Levéltárban - eddigi ismereteink szerint — egyedülállóan fennmaradt iratanyag tette lehetővé. A NEP megyei vezetésének részben rendezett, 1932—1935 között teljesnek tekinthető irattára tartalmazza az országos központ jelen tanulmányban is feldolgDzott kiadványainak túlnyomó többségét. 8 Körlevél az összes szervezetekhez, 28/1934., Budapest, 1934. szeptember, Stádium Rt., 10.