Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

lom híveinek egységes gondolkodását, jobb együttműködését. E gyakorlati cél azonban a NEP vezetését kézben tartó Gömbös-csoport politikai ideológiájának kifejtését igényelte. Legalábbis olyan elemeinek leírását, melyek nemcsak az ő nézeteiket fejezték ki, hanem a társadalom különböző rétegeinek, csoportjainak megnyerésére is alkalmasok voltak. A könyv létezéséről mind ez idáig nem tudunk, sőt a fent idézett utaláson kívül a későbbi dokumentumok már nem utalnak, illetve nem hivatkoznak rá. Mindezek ellenére nem tarthatjuk kizártnak, hogy — a párt nemrég feltárt alapdokumentumaihoz hasonlóan

9 - valamely könyvtárban vagy levéltárban rejtőzik egy-egy példánya. A vizsgálat tárgyát képező dokumentumok tartalmukat és jellegüket tekintve több csoportba sorolhatók. A NEP szervezeti kereteit és működését meghatározó alapdokumentumok (Szervezeti Szabályok, szervezési útmutatók)

10 csak rövid, néhány részkérdésre vonatkozó ideologikus utalásokat tartalmaznak. Koncepciójuk, a bennük tükröződő politikai törekvések azonban demonstrálják kidolgozóik politikai ideológiáját. Az országos központ körlevelei mindenekelőtt a pártszervezést, a vidéki szervezetek munkájának irányítását és segítését szolgálták. Az ennek megfelelő szervezeti jellegű utasítások és tájékoztatók mellett azonban politikai természetű információkat is tartalmaztak. Gyakran közölték bennük az országos vezetés állásfoglalását egy-egy eseménnyel, politikai jelenséggel kapcsolatban.

11 Elemzésünk szempontjából legfontosabbak a pártszervezés kezdeti szakaszában a lakosság megnyerését, később a NEP-szervezetek propagandáját szolgáló kiadványok. Rövid terjedelmük ellenére is ezek tartalmazzák a legtöbb ideologikus elemet.

12 Végül bevonjuk vizsgálódásunk körébe dr. Béldi Bélának, a NEP Országos Központja Propaganda Osztálya vezetőjének két cikksorozatát (Nemzetszervezés, Nemzetirányítás). Jóllehet e cikkek eredetileg a Nemzeti Figyelőben jelentek meg, később a NEP vezetése különnyomat formájában kiadta őket azzal a céllal, hogy történelmi példákkal indokolja, elméletileg és módszertanilag megalapozza a pártszervezetek által végzendő társadalomszervező munkát.

13 9 Vonyó: 1984. Századok, 1984. 4. sz. 784-831. 10 Uo. 11 E körleveleknek két típusa van. Az országos pártvezetés évente több, mint száz sokszorosított körlevélben szervezte az operatív feladatok végzését. (Az alábbiakban ezek rövidítése: X. sz. körlevél.) Havonként 'nyomtatott füzetek formájában adta ki körtevelét, melyekben egyéb kérdésekre is kitértek. Ezek címe „Körlevél az összes szervezetekhez". Közülük eddig hét vált ismertté (A továbbiakban rövidítésük: Körlevél... 1934. június). Kiadójuk a Stádium Rt. 12 Ide sorolható az alakuló, zászlóbontó gyűlések központilag megfogalmazott elnöki beszéde, Stádium Rt., Budapest, 1933. 5 p. (a továbbiakban: Elnöki beszéd), a Vita- és szónoki tárgyak (Melléklet az 1934. szeptemberi Körlevél . . . -hez), mely témavázlatokat és rendezési útmutatót tartalmazott a NEP helyi szervezetei által rendezendő vitaülésekhez. A Nemzeti Egység kormányának eddig elért fontosabb eredményei, Stádium Rt., Bp. 1933. (A NEP eredménye') E csoportba soroljuk a Nemzeti Munkatervet és Gömbös 1932-ben kiadott 12 beszédét (A nemzeti öncélúságért! Stádium Rt., Bp. 1932.), melyek még nem a NEP dokumentumai, de az új párt szervezését ,s annak érdekében a lakosság megnyerését is szolgálták. A Nemzeti Munkaterv lényegében a NEP programjává is vált, (Vö.: Vonyó: 1984. Századok, 1984. 4. sz. 795.) 13 Béldi Béla dr.: Nemzetirányítás. Különlenyomat a Nemzeti Figyelő 1935. VIII. 11., 18., 25. és IX. 1. számaiból, Stádium Rt. Bp. 1935., uő.; Nemzetszervezés. Különlenyomat a Nemzeti Figyelő 1935. X. 27., XI. 3., 10., 17., 24. és XII. 1. számaiból, Stádium Rt., Bp. 1936.